Ítélet visszamenőleges hatállyal

Kétszeresen vagy akár háromszorosan is záró mérkőzését vívja ma 20.15-től a Puskás Ferenc Stadionban a magyar labdarúgó-válogatott. Hiszen a görögök elleni találkozó lesz az Eb-selejtezősorozat, valamint a 2007-es év utolsó meccse, és december 31-én Várhidi Péter szövetségi kapitány szerződése is lejár. Ha futballunk egésze szempontjából nem is, de Várhidi munkája, csapata és koncepciója értékelése miatt fontos az összecsapás, hisz az emberek hajlamosak tendenciában gondolkodni és a sportban visszamenőleges hatályú ítéleteket is hozni.

Várhidivel 7 győzelem, 6 vereség, idén 6:6-os, az Eb-selejtezőket tekintve – a Bozsik-érát is beleszámítva – 4:7-es aránypár a mérleg. Ami első látásra is szemet szúr, sehol egy döntetlen. Egyes, nem kifejezetten pártatlan elemzők szerint ez mutatja legjobban, hogy mindig nyerésre játszik a csapat, de ahol 4-0-s és 3-0-s verés is szerepel a listán, ott ez az érvelés bosszantó, minimum szánalmat keltő. 0-3-ból éppenséggel kettő is akadt; a szeptember 12-i isztambuli és a múlt szombati kisinyovi. E két mérkőzés azonban csak számszerűségében öszszevethető, utóbbi ugyanis a két évtizede amúgy is folyamatosan pironkodó magyar labdarúgás egyik legnagyobb szégyene volt. A kérdésre, hogy e kilencven percet általános állapotként vagy kirívó bakiként könyveljük-e el, érdekes módon a mai mérkőzés adhatja meg a választ.
Ha ugyanis nyer a magyar válogatott – az összehasonlíthatatlanul erősebb, de már biztos Eb-résztvevő, és ezt talán délies lazasággal nyugtázó vendégek ellen ez sem kizárt –, az értékelések zömében az szerepel majd, hogy az olaszok feletti, augusztusi sikerrel együtt az év második felében hétből ötször győzött, megverte a címvédő világ- és Európa-bajnokot, a hatodik meccsért, a törököktől kapott hármasért a skót bíró miatt jogos a felmentés, egy kisiklás pedig igazán belefér. Úgyhogy jó úton járunk. Vereség esetén viszont nem lesz több csalfa ábrándnál az a négy győzelem, hiszen egy se volt köztük, amely komoly vetélytárssal szemben, igazi tétért született volna meg, a két novemberi kudarccal pedig éppen visszajutunk oda, ahonnan tavaly indultunk.
A szövetségi kapitány persze nem gondolkodik ilyen távlatokban, ő annak a fontosságát hangsúlyozza, hogy a kisinyovi hiányzók, Juhász Roland és Vass Ádám visszatérhetnek a kezdő tizenegybe, amely a következő lesz: Fülöp – Szélesi, Vaskó, Juhász, Vanczák – Vass Á., Tőzsér – Hajnal – Buzsáky, Priskin, Halmosi. Így aztán a remények szerint hátul és a középpályán lényegesen több labdát szerezhet majd a csapat, csakhogy azokat meg is kellene tartani. Nem úgy, mint Kisinyovban, ahol a 3-0 dacára ritka kellemes játszótárs volt a házigazda; ha a mieink nem rontottak maguktól, szinte automatikusan gólhelyzetbe kerültek. A kulcsemberek négy napja csődöt mondtak, közülük ma a sárga lapok miatt kimaradó Gera Zoltán nem javíthat, de Fülöp Márton és Hajnal Tamás igen.
További gond, hogy szombaton valószínűleg a közepes teljesítmény is elég lett volna, ma a relatíve jó is kevés lehet. Ez már a görögöktől függ, akik hétfőn este érkeztek meg Budapestre, tegnap edzettek a Puskás-stadionban, ami előtt német szövetségi kapitányuk, Otto Rehhagel a sajtó rendelkezésére állt.
Szokásához híven röviden és szűkszavúan, mégis készségesen nyilatkozott. Bevezetésképpen hiányolta ifjú kora magyar példaképei, Puskás, Hidegkuti és Kocsis fotóit a falról, ám aztán megnyugodott a válaszon, mely szerint a stadion Puskás Ferenc nevét viseli, az Iharos-teremben pedig az atlétikáé a főszerep. Ma este viszont a futballé lesz, ígéri az ellenfél trénere is: „Örülök, hogy nem kötelező számunkra a győzelem, mivel már továbbjutottunk. Budapesten tehát a 2008-as Eb-felkészülés jegyében lépünk pályára. Azért persze mindenképpen nyerni akarunk, de tudjuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a magyarok legutóbb 3-0-ra kikaptak, s most nyilván fokozottan bizonyítani akarnak.” Rehhagel, aki hét Európa-bajnokot hozott el hozzánk 2004-es diadalmas gárdájából, állítja, a tét hiánya ellenére nem a tartalék garnitúrát küldi pályára: „Két csere biztosan lesz, mert Toroszidisz és Dellasz nem játszhat, egyéb változtatásokon még gondolkodom. De az a legfontosabb, hogy jövő nyáron a legszebb arcunkat mutassuk, olyat, mint három éve Portugáliában.” A hirtelen jött utolsó kérdésre, hogy mit tud a mieinkről, udvariasan felelt: „Új keret alakul, sok a tehetséges játékos, mint például Gera vagy Hajnal, s az a cél, hogy a vb-selejtezőkre ütőképes magyar csapat álljon össze.” Válasza után frissen felpattanva minden jót kívánt, s már el is tűnt a görög öltöző irányába. Valószínűleg sajtóhiba lehet, hogy augusztusban betöltötte a hatvankilencedik életévét.
Az viszont bizonyosan nem elírás, hanem tény, hogy a három évvel ezelőtti Európa-bajnok hét ponttal vezeti a csoportot, és ha mondjuk csak hat pont előnnyel végezne az élen, még az is bőven vállalható lenne. A magyar válogatott ellenben egy esetleges döntetlennel a hatodikról a negyedik helyre jönne előre, ami a továbbjutás szempontjából természetesen édesmindegy, de részcélnak megteszi. Nem szégyen ezt bevallani, ettől sport a sport. A 240-es magasugrónak a 241 a siker, a 210-esnek a 212. Ettől még, ha átviszi a lécet, hiba bárkinek is azt gondolnia, hogy 240 közelében jár.