Nem adóreform, csak csomag

Nem a reformok adócsomagja, de azért így is tartogat néhány változást a tegnap megszavazott adótörvény. Az átlagjövedelműek zsebében több marad, a 230 ezernél többet keresőkében kevesebb. A lakáseladás után számított áfát a többség megússza, a 2009-ben érvénybe lépő értékalapú ingatlanadót, úgy tűnik, nem. Bár ez utóbbihoz még lesz egy-két szavuk a pártoknak.

Nem lesznek nagy változások, nem véletlen, hogy mindenki adócsomagról és nem reformról beszél – minősítette a törvényt Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója, aki szerint további változásokra lesz szükség, mivel a törvény még így is számos igazságtalan, versenyképességet rontó szabályt tartalmaz.
A személyi jövedelemadó (szja) új szabályozásával az átlag körüli bérrel rendelkezők járnak jól, a 145-200 ezer forint között keresőknek havonta 4-5 ezer forinttal marad több a zsebükben. A 230 ezer forintnál többet keresők viszont rosszabbul járnak, a terheik várhatóan nőni fognak. Az szja sávhatárainak érintetlenül hagyása megszorításként is értelmezhető, hiszen nem követi az inflációt, épp ezért a bérek emelkedése miatt jóval többen esnek bele a magasabb sávba.
Kedvező fejlemény, hogy a természetbeni juttatások adómentes határa emelkedik: jövőre 12 ezer forintnyi melegétel-utalvány és 6 ezer forintnyi hidegétel-utalvány lesz adómentes. Az idén ez a határ 10 és 5 ezer forintnál húzódott. Az iskolakezdési támogatás ezentúl a minimálbér harminc százaléka lesz, jövőre tehát 1000 forinttal kaphatunk többet, mint az idei, 20 ezer forintban meghatározott összeg.
A legjelentősebb változások az áfatörvényt érintik. Jelenleg a visszaigénylés igen körülményes. Pénzely Márta, a Deloitte Magyarország adóosztályának áfaszakértője így fogalmazott: ha valaki 6,6-szor tud hatost dobni egymás után, akkor kap vissza áfát. Jövőre egyszerűsödik a szabályozás: ha az elszámolandó adó havi bevallásnál eléri az egymillió, negyedévesnél a 250 ezer, évesnél az 50 ezer forintot, a kifizetett beszerzések előzetesen felszámított adója visszaigényelhető.
Az ingatlaneladások terén is történtek változások. Magánszemélyek két éven belül legfeljebb három építési telket vagy kétévesnél nem régebbi ingatlant értékesíthetnek adómentesen, a negyedik eladás már áfaköteles lesz. Jelenleg magánszemélynek csak akkor kell áfát fizetnie ingatlaneladás után, ha üzletszerűen foglalkozik e tevékenységgel. Az új áfatörvény annyiban szigorít az eddigi gyakorlaton, hogy meghatározza, mit is ért üzletszerű tevékenységen: azt, ha valaki két év alatt legalább négy ingatlant bocsát áruba. Ebben az esetben a negyedik eladás után már meg kell fizetni a forgalmi adót. Ha azonban az áfaköteles eladás után a magánszemély vagy a vállalkozás három évig nem bocsát forgalomba ingatlant, a számolás újrakezdődik.
A társasági adó egyik legjelentősebb változása, hogy ötmillió helyett 50 millió forint bevételig lehet érvényesíteni a 10 százalékos adókulcsot. Bár az adóhatóság szigorú szűrést végez majd, ha valaki mégis beleesik ebbe a sávba, akkor sem veheti ki az így megspórolt összeget, hanem beruházásra, pályakezdők és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vagy hiteltörlesztésre használhatja fel.
Tegnap az ingatlanadó körüli, több hete húzódó viaskodás végére is pont került. Az önkormányzatok 2009-től csak egyféle számítás alapján, értékalapon vethetik ki ezt a terhet. Bár a múlt héten több módosító indítványt is benyújtottak a pártok, végül mégsem sikerült megvétózni az ingatlanadót.
Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az SZDSZ, „az egyszázalékos párt” az ingatlanügyben is legyőzte az MSZP-t. A politikus úgy értesült, hogy frakciódöntésről volt szó, vagyis nem tették lehetővé a szocialista képviselőknek, hogy a parlament elé vigyék az önkormányzatoknak több lehetőséget biztosító módosító javaslatukat. Tállai András kijelentette, a Fidesz semmiképp nem támogatja az ingatlanadót, s mindent megtesz majd, hogy ez a szabály 2009-ben ne léphessen életbe.