Schengenre vár választ a Vajdaság

Néhány hónapig biztos nem írják alá azt a magyar–szerb kishatárforgalmi megállapodást, amelyet egyebek mellett azért elleneznek a délvidéki magyar pártok, mert csupán a közösség egy részét hozná előnyös helyzetbe, s ezáltal megosztaná a mintegy háromszázezres magyarságot.

Kihívásnak nevezte Kiss Péter kancelláriaminiszter a Magyarország schengeni csatlakozásával előálló helyzetet a magyar–magyar kapcsolatokban. Jelen állás szerint december 21-től a vajdasági magyaroknak az eddiginél is nehezebb lesz beszerezni a schengeni zónához tartozó államokba, így Magyarországra szóló vízumot. Kiss Péter – aki tegnap a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőivel tárgyalt – emlékeztetett arra, hogy a Szülőföld Alap módosításával újabb támogatási formát hoznak létre. Az úgynevezett kapcsolattartási támogatás révén a magas vízumdíjakat igyekeznének kompenzálni. Lapunk kérdésére a kancelláriaminiszter elmondta, miután a vajdasági magyarok politikai vezetői nem tartják jó megoldásnak a kishatárforgalmi megállapodást, annak aláírása magyar részről „nem sietős”. Pásztor István VMSZ-elnök a Magyar Nemzetnek kijelentette: az említett megállapodás kedvezményezettjei csak azok lehetnek, akik a határ menti ötven kilométeres körzetben élnek. A vajdasági magyarságnak egy jelentős hányada azonban ezen a területen kívül él, így a kishatárforgalmi rendszer megosztaná a közösséget, ezért nem támogatható – hangsúlyozta Pásztor. A megbeszélésen szóba került a mai magyar–szerb csúcstalálkozó is. A VMSZ elnöke kiemelte, hogy a két ország közötti kapcsolat nincs olyan szinten, mint lehetne. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök budapesti tárgyalásain szóba kerül a koszovói rendezés, s az abból származó esetleges negatív következmények is – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.
A megbeszélésen fel sem merült az áttelepülés nélkül megszerezhető magyar állampolgárság kérdése, holott ezt továbbra is mindegyik délvidéki párt szorgalmazza mint egyetlen jó megoldást a schengeni határ okozta kapcsolattartási akadály kiiktatására. A kormány annak ellenére nem vesz tudomást a kérdésről, hogy Sólyom László köztársasági elnök, Borisz Tadics szerb államfő és Vojiszlav Kostunica kormányfő is támogatásáról biztosította a vajdasági magyarok igényét.