Vitézy a Thémáról: A mi piacunkra próbálnak betörni

Vitézy Tamás szerint jó az az út, amelyen három éve elindult a Helyi Thémával. A lap Budapesten, a dél-pesti agglomerációban, valamint Dunaújvárosban már csaknem nyolcszázezer példányban jelenik meg, a reklámügynökségek is komoly partnerként tekintenek rá. A lap tulajdonosával annak kapcsán beszélgettünk, hogy megújult a Helyi Théma. Az új köntös és tartalom mellett azonban új kihívások is vannak: talán a lap sikerét is jelzi, hogy a konkurencia tisztességtelen támadásait is vissza kell vernie.

Nyugat-Európában már jó ideje megfigyelhető egy már nálunk is tapasztalható lappiaci tendencia. Ennek lényege, hogy a politikai lapok példányszáma egyre csökken. Ezzel szemben az ingyenes és a bulvárlapok példányszáma folyamatosan növekszik. A már csaknem 800 ezres példányszámú Helyi Thémát, amely ugyebár ingyenes lap, megújítottuk tartalmilag, alkalmazkodva az előbb említett folyamatokhoz. Noha az eddigi, közösségi értékekre koncentráló tartalmakat nem adjuk fel – sőt amíg ez a lap létezik, ez is marad a fő irány –, helyet adunk a könnyedebb témáknak is. Ez jelenti azt is, hogy igenis van sztárvilág, vannak bulvárosabb témák, amelyek foglalkoztatják az embereket. De ezek közül is azoknak adunk teret, amelyek az értékrendünkbe illeszkednek. Hangsúlyozom: értékrendünk van, elsősorban ehhez tartjuk magunkat – mondta lapunknak Vitézy Tamás.
– Miért kellett a frissítés? Nem úgy tűnt, mintha nem olvasnák a lapot.
– Minden felmérés szerint a Helyi Théma a legolvasottabb lap, megelőzi az ugyancsak ingyenes Metrót és a bulvárlap Blikket is. A példányszámunkat 2,4-del kell szorozni: ennyi olvasónk van. Egyre jobban megéri hirdetni is nálunk, így ezen a téren sem panaszkodhatunk. Azt továbbra is tartjuk, hogy a lap felületének 40 százalékánál nem lehet több a reklám, a többit valódi tartalommal kell megtölteni. De minthogy egyre több hirdetésünk van, így kénytelenek voltunk a terjedelmet is bővíteni, így az eddigiekhez képest két oldallal bővült egy-egy példány.
– Egy tartalmat, sőt értéket kínáló lapot eltartanak pusztán a reklámok?
– Érdemes figyelni a nyugati példákat. Ott a teljes reklámtorta felét a nyomtatott média birtokolja. Ennek a felét pedig az ingyenes újságok. Nem reklámlapokról van itt szó kizárólag, hanem leginkább valódi tartalmat szolgáltató újságokról. Ennek Magyarországon nem volt még komoly hagyománya, ismeretlen terepre léptünk, de most, hogy már három éve működik a lap, az olvasói és a piaci visszajelzések is bennünket látszanak igazolni. A reklámügynökségek nem nagyon szeretnek politikai lapokban hirdetni, egy közéleti, érdekvédő, emberközeli újságban szívesebben helyeznek el reklámot.
– Ha így van, jöhetnek a többiek is.
– Jönnek is. Nemrégiben megjelent egy budai ingyenes újság, valamint a Budapesti 7 Nap is. Hasonló a koncepciójuk, mint a miénk. Ezek még nem jelentenek konkurenciát. Nevezzük őket lappróbálkozásnak. A Reggel például hasonló tematikával, a budapesti célközönségre fókuszálva indult évekkel ezelőtt, majd meg is szűnt. Mindenesetre minket dicsér, hogy ezek megjelentek: másolják a Thémát, a mi piacunkra próbálnak betörni. Nem is mindig a legtisztességesebb eszközökkel.
– Mesélne erről?
– A Budapesti 7 Nap a Pannon Lapok Társaságához (PLT), illetve az azt tulajdonló Westdeutsche Allgemeine Zeitungsgruppéhoz (WAZ) tartozik. A PLT, illetve a WAZ majd egy éven keresztül tárgyalt velünk arról, hogy betársulnának és résztulajdont vennének a Thémában. Ennek során többször is teljesen átvilágították a cégünket, a működési mechanizmusunkat a gazdasági tevékenységtől a szerkesztésen át egészen a terjesztésig. Végül nagyon úgy tűnt, nem volt szándékuk arra, hogy betársuljanak az üzletbe. Az információk megszerzése után elindították saját ingyenes lapjukat. Ez bizony komoly versenyjogi aggályokat vet fel, a tisztességes piaci működés alapkövetelményével pedig köszönő viszonyban sincs.
– Mit tudnak tenni ez ellen?
– Leginkább azt, hogy tesszük a dolgunkat. A mi piaci pozíciónk, a reklámozókkal fennálló kapcsolat olyan, amilyet egy most induló lapnak évekbe telik behozni. A piaci információk hiányában kötött nagy értékű hirdetési szerződéseket legfeljebb reklámadománynak lehet tekinteni. A cégcsoport inkorrekt eljárása miatt egyébként azt fontolgatjuk, hogy jogi útra tereljük az ügyet.
– Az induló lapokban megjelenő komolyabb hirdetések miért volnának adományok?
– A reklámpiac úgy működik, hogy egy lapnak legalább egyéves eredménye alapján – amelyet a Szonda Ipsos, illetve a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditál – megmutatkoznak a reklámozók számára fontos értékei. Ilyen a példányszám, az olvasottság és még egy sor dolog. Ezen adatok alapján határoznak a reklámügynökségek arról, hogy mely orgánumban vásárolnak hirdetési felületet. Amíg ezek az adatok nincsenek, mert még nem is lehetnek meg, addig piaci érvek nem szólnak egy-egy komoly hirdetés elhelyezése mellett. A mi lapunk minden mutatóban, azon belül is a reklámozók szempontjából kiemelten kezelt célcsoport körében abszolút első. De engem személy szerint nem zavar a konkurencia, nem egyetlennek lenni a legjobb, hanem versenyben az elsőnek. Az viszont már zavar, ha tisztességtelenül próbálnak harcba szállni velünk. Az egész dolgot tetézi, bár ez már tényleg nem a mi bajunk, hogy a Budapesti 7 Nap lapcímet már korábban levédette a Budapesti Piac tulajdonosa; tehát a jelenleg ezen a címen megjelenő újság kiadója védjegybitorlást követ el. Hogy ezt jogilag hogyan tudják megmagyarázni, az már végképp nem tartozik ránk, mindenesetre jellemző a viselkedésükre. Az viszont már fontos vetülete az ügynek, hogy a lap kiadójának vezetője egyszersmind a Magyar Lapkiadók Szövetségének az elnöke. A véleményem az, hogy egy ilyen súlyos szakmai-etikai hibát követően le kellene vonnia magára nézve a konzekvenciákat, és erről a tisztségéről le kellene mondania.
– Beszéljünk kicsit arról, hogyan tudják megoldani, hogy csaknem 800 ezer postaládába eljusson az újságjuk.
– Ez nem volt mindig egyszerű. Egy időben például a magyar postát bíztuk meg, amely valami egészen elképesztő „eredményt” produkált. Olyan mértékű kimutatható kárt okozott a Helyi Thémának, hogy jogi eljárással kell szembenéznie. Most az osztrák tulajdonú Feibra terjeszt bennünket. A cég kilencven százalék körüli megbízhatósággal dolgozik.
– Korábban szó volt arról is, hogy elkezdenek terjeszkedni Budapesten kívül.
– Ez már folyamatban van egy jó ideje, a dél-pesti agglomerációban már régóta jelen vagyunk. Mostantól pedig már Dunaújvárosban is huszonháromezer példányban. Folytatni fogjuk a terjeszkedést, nemsokára több városban is ott leszünk. A terveink között az szerepel, hogy jövő év közepére az ország több pontján megjelenő lapjaink példányszáma eléri a háromszázezret.