Európa védőbástyája, avagy az álmok valóra válnak

Sokan emlékszünk még arra a kellemetlen feszültségre, amely külföldi útjainkon Hegyeshalom előtt néhány kilométerrel kezdődött, s csak valamivel Nickelsdorf után múlt el. Vajon nem lesz semmi baj, tényleg kiengednek? Ezt kérdezték az idősebbek, míg a fiatalabbak leginkább a kényszerű útlevélvizsgálat miatt kígyózó sorok és dugók képeit őrzik Magyarország határállomásairól. Ennek 2007. december 21-től vége. Magyarország eddig is Európa része volt, s ezt mostantól a határok szabad átjárhatósága, a határellenőrzés eltörlése teszi érzékletessé mindenki számára.
Csatlakozásunkkal a schengeni egyezményhez régi álmunk válik valóra. Eddig csak irigykedve néztük, hogy suhannak az autók Ausztriából Olaszországba, ahol ellenőrzés és sorompó helyett csak egy közúti tábla jelzi, ez már egy másik ország. Évek óta vártunk rá, hogy európai határaink nálunk is jelzésértékűek legyenek. Ne legyünk másodrendű, ellenőrzendő európaiak. Ne legyenek kilométeres torlódások, és ha nem akarunk, meg se kelljen állnunk Budapest és Bécs között. Nos, december 21-től az osztrák, szlovén és szlovák határszakaszaink teljesen nyitottá válnak. Megszűnik a határrendészeti ellenőrzés a Nyugat-Európába induló vonatokon és repülőjáratokon is. Mindez nagy könnyebbség az utazni indulóknak, miközben a feladat nagy kihívás és megtiszteltetés hazánknak.
Az Európai Unió bizalmat szavazott Magyarországnak. Elfogadja, hogy képesek vagyunk az unió védőbástyájává válni. Meggyőződtek róla s elismerték, hogy a határőrség és a rendőrség legértékesebb hagyományait immáron egyetlen szervezetbe egyesítve felkészült a feladatra, s képes megvédeni az európai közösség határait. Európa védőbástyájának szerepe nem ismeretlen történelmünk során. Hálás, de leginkább fontos szerep, amely hazánkat újra felértékeli a közösségen belül.
Nagy a felelősségünk, és nagy a kihívás. A feladat száraz szakszerűséggel megfogalmazva a nem schengeni határszakaszok védelmének megerősítése, az ország belső területén végzett idegenrendészeti munka fokozása, valamint a nyitott schengeni határokon keresztül Magyarországra érkező bűnözők elfogása. A megújuló, egyesült rendőrségre ezért több munka, nagyobb felelősség, hatékonyabb szervezeti működés vár. A cél érdekében a rendőrség és a határőrség, e két patinás szervezet érdekházasságot kötött. Mindkettő büszke lehet hagyományaira és eredményeire. Tagadhatatlan, hogy összevonásuk nem szerelmi házasság. Érdekházasság, ami az emberek érdekeire van tekintettel, és az ésszerűség diktálja. Érdekházasság, amelynek egyetlen célja, hogy jobban szolgáljuk Magyarország és Európa biztonságát. Hozományként mindkét fél magával hozza tapasztalatait, felkészült, világszínvonalú állományát. Megtartjuk, ami indokolt, s egyesítjük, elhagyjuk, ami feleslegessé válik. Ezt diktálja az ésszerűség. Ezt s ezen keresztül felkészült, olcsó szolgáltatást várnak tőlünk az adófizetők. Nem az a kérdés, ki, mi volt tegnap, hanem hogy mit tudunk tenni a ma és a holnap közös céljaiért.
A rendőrségen az elmúlt hónapokban évtizedek óta nem látott munka indult el. Védőbástyaprogramunk ésszerűbb, hatékonyabb szervezetet, rugalmasabb, szakszerűbb munkára képes testületet eredményez. A közelmúlt átszervezései már mind ezt a célt tükrözik. Tisztában vagyunk felelősségünk súlyával: egy soha nem látott modern európai magyar rendőrség szavatolja hazánk és az Európa Unió határait. Nos, a magyar és a külföldi utazók számára a határok előtt érzett feszültség a múlté. A rendőrségé, a miénk igazán csak most kezdődik. Ám a feltételek adottak, hogy ez a feszültség csak kezdeti jótékony lámpaláz legyen, amely fokozza a teljesítményt, s javít a produkción.

A szerző rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány