Megalázták a fogyatékkal élőket

Cinikus megjegyzésekkel vagy épp hallgatással „válaszoltak” a szocialista politikusok a velük szemben helyet foglaló meghívott szervezeteknek a fogyatékkal élők első parlamenti napján. A mozgáskorlátozottakat, értelmi fogyatékossággal élőket, siketeket és nagyothallókat, autistákat, vakokat és gyengén látókat képviselők igyekezete, hogy rávilágítsanak az őket érintő problémákra, néma kiáltásnak tűnt. Az egy év távlatában mért több milliárd forintnyi anyagi elvonás mellett most az alapvető tisztelet is veszni látszik.
Ez akadálymentes volt? – tette fel a kérdést többször ismételve Orbán Evelin a magyar jelrendszer segítségével a vele szemben ülő Korózs Lajos szocialista politikusnak. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) képviselője azonban sem erre, sem arra a felvetésére nem kapott választ, hogy mikorra tervezi a kormány az ENSZ-konvenció (a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény) alapján a jelnyelvhasználati jogot hivatalosan elismerni. Ehelyett Korózs Lajos a rendezvény levezető elnökeként, mielőtt továbbadta volna a megszólalás jogát, az elhangzott kérdés rövidségét méltatva megjegyezte: – Ez elég gyors volt, rögtön megtakarítottunk három percet. (A siketek és nagyothallók életének meghatározó részét képező jelrendszer 60-80 ezer embert érint az országban.)
A sorban következő huszonhárom éves autista fiú szavait, aki láthatóan minden erejét összeszedve beszélt a jelenlévőkhöz, már csendesebb reagálás követte. – Nem ismerik el a probléma eredetét, másságát – mondta Gulyás Dávid, aki az Autisták és Autisztikusok Országos Szövetségének (AOSZ) képviseletében volt jelen.
Az autizmussal együtt élő fiatal felhívta a figyelmet arra, hogy az ebben a betegségben szenvedők száma hatvanezer, de egyes becslések szerint a kilencvenezret is eléri. „Hogyan tudnának javítani az autisták élet- és munkakörülményein, főképp vidéken, ahol helyzetük halmozottan hátrányos?” – szegezte a kérdést a politikusoknak. Az AOSZ alig egy hónapja kelt nyílt levele, amelyet Gyurcsány Ferencnek címzett a szervezet évi 16 millió forintos támogatásával kapcsolatban, szintén elsikkadt. Akkor azt szerették volna elérni, hogy a többi fogyatékosszövetséghez hasonlóan költségvetésüket állapítsák meg meghatározott összegben, 57 millió forintban, ami egy autista betegre vetítve három forintot jelent egy hónapban.
A kormánypárti válaszok egyikében sem szerepelt azonban az érintett gond értése és ismerete. Mindezt leginkább Csizmár Gábor azon reagálása mutatta, amelyben nem értette a Sinosz hallókészülékek drágulására vonatkozó gondjait. – Akkor most mi a kérdés? – ismételte a szociális szaktárca államtitkára, miután az érintettek az épp egy évvel ezelőtti – egyebek mellett a hallókészülékekre vonatkozó – 300 százalékos áremelkedésre hívták fel a figyelmet.
Szerettük volna megtudni, hogy miként vélekedik Csizmár Gábor a parlamenti nap eredményességéről, válasz azonban nem érkezett. A fogyatékkal élők érdekeit képviselő érintett szervezeteket is megkerestük, amelyeknek többségi álláspontja azonban a csendes elfogadást tükrözte.
Hirt Ferenc, aki az első kerekes székes országgyűlési képviselőként szintén jelen volt a rendezvényen, megalázottságról beszélt.
– Nem tudok finoman fogalmazni, olyan szavakat használni, amelyek nyomtatásban megjelenhetnének arról, hogy milyen volt a rendezvény – mondta a fideszes politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány képviselői úgy sem tudtak válaszolni a felvetésekre, hogy a meghívott szervezetek mindegyikének előre le kellett adnia a feltenni kívánt kérdéseket. – A fogyatékkal élők életét érintő intézkedésekről, problémákról másfél hetet kellene foglalkozni a parlamentben, nem másfél órát – fogalmazott Hirt Ferenc, a találkozót a kormány pótcselekvéseként értékelve.