Szerb engedmények

Pristina küldöttsége elutasította a szerb delegáció javaslatát Koszovó státusának rendezésére. Az újabb szerb elképzelést Borisz Tadics szerb államfő ismertette a badeni Weikersdorf kastélyszállóban zajló Koszovó-tárgyalások záró menetének második napján. E javaslat szerint Szerbia csak a külpolitikát, a honvédelmet és a határok ellenőrzését tartaná meg magának, minden más hatáskör Pristinára szállna. Koszovó tagja lehetne minden nemzetközi szervezetnek, kivéve az ENSZ-t. A szerb fél jelentős engedményekről beszélt, a koszovói vezetők szerint azonban ez nem megoldás, hanem a konfliktus befagyasztása, ami nem jó sem Szerbiának, sem Koszovónak. Számukra az egyedüli elfogadható megoldás a függetlenség.
Tadics egyébként arra figyelmeztetett, hogy az egyoldalú lépés nem csak Pristina privilégiuma. A tárgyalások első napján Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ennél keményebb hangot ütött meg.
– Senki számára sem lenne jó, ha abban az illúzióban élne, hogy Szerbiára ráerőszakolható a megoldás – mondta. Az albánoknak pedig azt üzente, hogy Koszovóban van elég hely a szerb államiság és az albán autonómia számára is. A szerb kormányfő volt az egyedüli, aki nem jelent meg az első nap végén rendezett díszvacsorán, ahol a politikusok oldott légkörben, jó hangulatban költötték el a fogásokat.
Wolfgang Ischinger, a közvetítő trojka uniós tagja nyilatkozatában világossá tette, hogy a ma lezáruló tárgyalásokat a szerb és orosz követelés ellenére sem folytatják. Megállapodást senki sem vár, de mindenki tart a balkáni helyzet veszélyes kiéleződésétől, miután Pristina decemberben vagy januárban kikiáltja a függetlenséget, amelyet Washington és több EU-ország mindjárt elismer.