Offshore cégek a szívkatéterezésben

Busás nyereséggel működik számos szívkatéteres labort üzemeltető magánvállalkozás Magyarországon – állítja egy elemzői csoport, amely többek között arra kereste a választ: mi indokolta, hogy ezt a jól jövedelmező részleget több közkórház is kiszervezze. A lapunk birtokába került anyag lerántja a leplet a szívkatéterezés területén tapasztalható viszszásságokról. Kiderül például, hogy a népegészségügyi szempontból rendkívül fontos, gyakran életmentő szívkatéterezést végző magánvállalkozások mögött offshore cég is akad. Megtudhatjuk továbbá, hogy milyen trükkökkel juthatnak magasabb finanszírozáshoz a vállalkozások.

Forradalom a szívgyógyászatban. A szívkatéter nagy találmány, segítségével az utóbbi évtizedben valóságos forradalom zajlott le az infarktus kezelésében. A combhajlaton, illetve újabban a karon ejtett egyetlen tűszúrással az emberi erekbe vezetett csövecskével egészen a szívig jutnak el az orvosok. Ott egy kis ballon felfújásával „felrobbantják” a koszorúereket elzáró meszes szűkületet, amely az infarktust okozhatja. A ballonba egyébként nagyobb nyomást engednek, mint amekkora a gépkocsik kerekének felfújásához szükséges. Aztán egy apró hálóval, a „stent”-tel kitámasztják az érfalat, hogy az ne rogyjon vissza. A szívkatéterezésnek nevezett eljárással tehát hagyományos műtéti beavatkozás, altatás nélkül kezelhetik a betegeket.

Nem tartozik a rosszul finanszírozott beavatkozások közé a szívkatéterezés. A haszon azonban sok esetben nem a közkórházakat, hanem a magáncégeket gyarapítja. A szívkatéteres laborok egy jelentős részének ugyanis privatizálták a működtetését. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) körülbelül 25 milliárd forintot fordít évente szívkatéterezésre. Egy-egy nagyobb forgalmú labor éves finanszírozása pedig elérheti az 1,5-2 milliárd forintot.
Egy elemzői csoport megpróbálta feltárni a szívkatéterezés terén tapasztalható visszásságokat. Többek között azt, hogy az önkormányzati, illetve állami kórházak a maguk számára sokszor rendkívül előnytelen szerződéseket kötöttek azokkal a magánvállalkozásokkal, amelyeknek „kiadták” a szívkatéteres labor üzemeltetését. Előfordul például, hogy a cég akkor is megkapja a műtét után járó összeget a közintézménytől, ha annak a biztosító egyetlen fillért sem utal, mert mondjuk a beteget az úgynevezett garanciális időn belül másodszor operálták.
Megállapították továbbá, hogy a népegészségügyi szempontból is rendkívüli jelentőséggel bíró szívkatéterezésben – amely sokszor életmentő beavatkozást jelent – részt vevő magánvállalkozások hátterében offshore jellegű cégek is felbukkantak. A szolnoki szívkatéteres labort kezdetben például a COR-A 1997 Egészségügyi és Nyelvoktató Bt. üzemeltette, amely COR-A Egészségügyi Zrt.-vé alakult át. Ez utóbbi részvényese egy, a Virgin-szigeteken bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi hátterű vállalkozás, a Huzana Investment Limited. A debreceni és a miskolci szívkatéteres labort üzemeltető Cardiolab Kft. tagjai között pedig régebben szerepelt egy hasonlóan „misztikus”, ciprusi bejegyzésű vállalkozás, a Cardiodynamic Ltd.

Nyereséges vállalkozások
Az elemzés készítői megvizsgálták a szívkatéterezést biztosító magánvállalkozások jövedelmezőségét is. A mai magyar egészségügyi finanszírozás közepette meglepő eredményre jutottak. Az egyik ilyen cég a nyilvános adatok szerint 2009-ben 2,161 milliárd forintos árbevétel mellett 824 milliós eredményt produkált, s a jóváhagyott osztalék ötszázmillió forint volt. Egy másik 674 millió forintos árbevétel mellett 324 milliós eredményt könyvelhetett el, s 300 milliós osztalékot hagyott jóvá. Olyan cégeket vizsgáltak, amelyek árbevételének legalább
a nagy része ebből a tevékenységből származott.
Az érintettek egy ügyvédi irodán keresztül, közérdekű bejelentésként eljuttatták az anyagot Orbán Viktor miniszterelnökhöz, az egészségügyi vezetéshez, az OEP-hez és számos minisztériumhoz. A lapunk birtokában lévő dokumentum megállapítja: a privát laborüzemeltető cégek adózás előtti eredménye gyakran meghaladja a 40-45 százalékot. Ez azt jelenti, hogy száz forint közfinanszírozásból csak 55-60 forintra van szükségük ahhoz, hogy a betegeket ellássák. A maradék 40-45 forint az üzemi haszon. A magáncégekkel kötött szerződések áttanulmányozásakor kiderült az is, hogy sok esetben a teljes finanszírozásnak csak 15-20 százaléka marad az állami vagy önkormányzati kórháznál – amelyben a szívkatéteres labor található –, miközben annak kell biztosítania a műtéten kívüli fekvőbeteg-ellátás teljes költségét, az étkeztetést, a hotelszolgáltatást, azaz az elhelyezést, az osztályos gyógyítást, az esetleges intenzív ellátást, a laborokat, illetve az intézmény működéséhez szükséges igazgatási költség átalány jellegű részét is.

Trükkök a betegellátásban
Az elemzés készítői állítják: a még nagyobb haszon érdekében gyakoriak a különféle „trükkök”, noha a viszonylag magas finanszírozás elvileg bőven fedezetet nyújt a lehető legjobb ellátásra s a legjobb eszközökre.
– Hogyan lehet spórolni a betegellátáson? – tehetjük fel a kérdést. Például úgy, hogy az eszközigényes, drágán ellátható beteget továbbküldik. Vagy azokat a pácienseket, akiknél több értágítására van szükség, nem egyszer, hanem kétszer operálják, noha egyszerre is elvégezhetnék a beavatkozásokat. Így azonban a finanszírozás is duplán jár. A dokumentum szerint előfordul az is, hogy elavult vagy lejárt szavatosságú eszközöket használnak fel.
A szerzők magyarázatot adnak továbbá arra, hogy miként lehet sokkal több az OEP-finanszírozás, mint a valós költség. Az egyik ok, hogy az előre tervezett műtéteket is a több mint másfélszeresen finanszírozott sürgősségi szívkatéterezésként jelentik le. Ezt könnyen megtehetik, mert csak egy emelkedett enzimszintet mutató laborvizsgálat kell hozzá, amit az egyre érzékenyebb vizsgálómódszerekkel könnyű produkálni akkor is, ha a beteg egyáltalán nincs sürgősségi állapotban. Az elemzés szerint a működtetésbe adott laborokban sokkal magasabb a sürgős esetek aránya. Míg az egyik legnagyobb akutellátóhelyen, a Semmelweis Egyetemen ez 28 százalék, addig máshol meghaladja a negyven százalékot, sőt akad, ahol az ötvenet is eléri.
További magyarázatot jelenthet az is, hogy a diagnosztikai célból végzett katéterezésnél csak papíron fektetik négy napig a beteget – a valóságban csak egy napig –, amivel jelentős többletforrás „szivattyúzható ki” az OEP-kasszából.
Előfordul az is, hogy amikor az OEP előre bejelentett időpontban adatot gyűjt a költségigény felméréséhez, akkor az ellátók előre megegyezve az indokoltnál sokkal több eszközt, például katétert használnak fel, hogy mesterségesen növeljék a betegellátás költségeit a vizsgált időszakban.

Vizsgálnák az összefonódásokat
Előfordul továbbá az is, hogy a koszorúér-implantátumot kiválasztó és beültető orvos vagy annak rokona érdekelt egy ilyen terméket forgalmazó vállalkozásban. Ez súlyos összeférhetetlenség, hiszen ebben az esetben az implantátum kiválasztását a kereskedelmi érdek motiválhatja – hívták fel a figyelmet.
A szolnoki szívkatéteres labort korábban üzemeltető COR-A Bt. tagja volt egykor Apró Dezső, a Balatonfüredi Állami Szívkórház főorvosa is. Érdekes, hogy az ebből a cégből alakult COR-A Zrt.-nek ugyanaz a zalaegerszegi könyvelője, mint az állami szívkórház két beszállítójának, a részben ismeretlen tulajdonosi szerkezetű DNS Invent Kft.-nek, valamint a Z&C Bt.-nek.
A szerzők azt remélik, hogy az egészségügyi kormányzat, illetve az érintett államigazgatási szervek kivizsgálják: érdekeltek-e ebben a helyzetben a szívkatéteres laborokat közreműködőknek kiszervező állami, önkormányzati kórházak vezetői, magas beosztású orvosai, minisztériumi, illetve OEP-szakértők, a folyamatot támogató vagy szótlanul tűrő szakmai vezetők. Kérdésként fogalmazták meg azt is, hogy kellett-e tudnia a folyamatokról az egyik legfontosabb szakmai vezetőnek, a kardiológiai kollégium elnökének, Merkely Bélának.