Kiterjesztenék a lex Molt

Igaz ugyan, hogy a lex Molként emlegetett törvény már hétfői elfogadásakor sem csak az olajvállalatra terjedt ki, ám a Fidesz tovább bővítené a védelem alatt álló állami társaságok körét. Fónagy János, a legnagyobb ellenzéki párt országgyűlési képviselője kérdésünkre elmondta: a jövő héten egy olyan törvénytervezetet nyújtanak be, mely stratégiai céggé emelné, és ezáltal megóvná az ellenséges külföldi felvásárlástól a Magyar Posta Zrt.-t, valamint a közösségi közlekedést szolgáló vállalatokat, így a vasúti, közúti és légiforgalmi tevékenységet végző gazdasági társaságokat. Mint ismert, az eredetileg a Molt oltalom alá helyező törvényben – egy módosító indítvány nyomán – az energiaipari vállalatok mellett „az ország vízellátása szempontjából kiemelten fontos” társaságok is szerepelnek. A lex Mol végszavazása előtt Orbán Viktor is felszólalt az Országgyűlésben, ahol vagyonvédő intézkedésnek nevezte a szabályozást. A Fidesz elnöke akkor kijelentette: pártja javaslatokat fog tenni a stratégiai cégek körének bővítésére. Ez történik meg a jövő héten.
*
Eközben tegnapi számában hoszszú elemzést tett közzé a brit Financial Times (FT), amelyben a lap azt írja: a Mol védelme minden szabadpiaci elvvel szembemegy. Az FT úgy véli, az EU amiatt is aggódik, hogy a lépés nem kívánatos versenyellenes tendenciát alakít ki az új, kelet-közép-európai uniós tagállamokban. A nagy tekintélyű gazdasági lap arra is kitért, hogy a magyarok a Molra tett OMV-ajánlat hátterében az orosz Gazprom és más orosz érdekeltségek részvételét gyanítják. Mint írja, ehhez figyelembe kell venni, hogy – nem titkoltan – az osztrák cég és a bécsi kormány jó kapcsolatokat épített ki mind a Gazprommal, mind pedig Moszkvával. A lap hozzáteszi, hogy Ausztria volt az első nyugat-európai ország, amelyik gázt vásárolt az egykori Szovjetuniótól, és Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök májusi bécsi látogatása során Ausztriát az orosz energiaexport „modellpartnerének” nevezte. Ráadásul ez a „kirándulás” egybeesett azzal, hogy az OMV és a Gazprom hosszú távú orosz gázszállítási megállapodást kötött, és ebben ellentételezésként szerepelt egy közép-európai gázelosztó rendszer közös kiépítése Bécs közelében. Ekkor a Gazprom még arra is utalást tett, hogy érdekelné részesedés szerzése az osztrák vállalatban. Tulajdonképpen az orosz csoport eddig nem szerzett közvetlen részt az OMV-ben, de a Gazpromhoz kötődő érdekeltségek egyes vélemények szerint a társaság részvényei közkézhányadának jelentős részét ellenőrzik – fejti ki az FT.
Mint arról beszámoltunk, az OMV legutóbb 32 ezer forintot ajánlott a Mol részvényeiért darabonként, ám egyes kisebbségi tulajdonosok szerint ez sem elegendő. A hazai olajcég papírjai közül 2 százalékot magáénak tudó Blackrock alapkezelő elemzője, Plamen Monovski a Thomson Financialnak úgy nyilatkozott: az osztrákoknak legalább 20 százalékkal magasabb árat kellett volna megjelölniük szándéknyilatkozatukban, hogy az tükrözze a jelenlegi finomítói környezetet, és tartalmazzon felvásárlási prémiumot is. Monovski szerint mindkét társaság részéről részletesebb indoklásra lenne szükség az ügy támogatása vagy elutasítása mellett.

Válságot okoz a drága energia. Fónagy János szerint a jövő évtől várható 10-15 százalékos közüzemi és 30-40 százalékos versenypiaci villanyár-emelkedés válságot fog előidézni. Mint a fideszes honatya tegnapi sajtótájékoztatóján fogalmazott, hazug kommunikáció volt, hogy a kormány nem képes beavatkozni a díjak változásába, illetve, hogy azt kizárólag a külső tényezők mozgatják. Hangsúlyozta, a hatóságilag meghatározott díjszabáson belül az ármaximalizálás lehetőségét is be kellett volna vezetni, illetve a villamosenergia-export korlátozásával szintén csökkenthetők lennének az árak. – A drága áram érzékenyebben érinti a lakosságot, mint bármely más áremelés, mert ez azonnal megjelenik az összes többi termék és szolgáltatás árában is – emelte ki Fónagy. A politikus szerint az unió irányelvei nem tiltják a kormányzati beavatkozást.