Torz állítások, nyílt konfliktusok – alkoholizmus a családban

Magyarországon egyes becslések szerint hatszázezer alkoholista férfi és kétszázezer alkoholista nő él.

Milyen tünetei vannak az alkoholizmusnak?

Az alkoholfüggőségben szenvedő embernek viselkedésbeli és testi állapotromláshoz kapcsolódó tünetei egyaránt lehetnek. Ennek a két oldalnak az aránya nem egyforma. Amikor kémiai szintű függőség alakul ki, akkor olyan mély késztetés lehetséges az alkohol keresésére, mint például az éhségérzet. Ezt igen nehéz kontrollálni. Az Anonim Alkoholisták között, vagy más társaságokba tömörülve egymást segítik a tagok, hogy képesek legyenek ennek a mély késztetésnek ellenállni. Az alkohol testi, szellemi leépülést egyaránt előidéz – minél többet iszik valaki, annál erőteljesebben. Csökken az intellektuális képesség, az idegrendszer sérülése miatt leépül az érzékelő- és mozgatórendszer. Az alkoholista sokszor nagyon sovány, tipikus ingatag mozgása józan állapotban is fennmarad, remeg, ügyetlenné válik, érzéketlenségek alakulhatnak ki, mely fokozza a balesetveszélyt. Alkoholmegvonás esetén delírium, tudatzavar, hallucinációs állapot esetleg epilepsziás roham is felléphet. A viselkedési jelek között is megkülönböztetünk olyan szokásokat, amelyek a fogyasztás körülményeivel kapcsolatosak. Ha például egy alkoholista a kocsma mellett halad el, ez olyan mélyen rögzült viselkedésmintázatokat mozgósíthat, amelyek miatt reflexszerűen reagál: hiába határozta el, hogy nem iszik, már ott is ül a pultnál. Ezeknek a reakcióknak a szabályozása viselkedésterápiás tréningekkel lehetséges.

Melyek az alkoholizmus kialakulásának leggyakoribb lelki okai?

A legtöbb ember élete során megismerkedik az alkohol testre és érzelmekre gyakorolt hatásával. Ha valakinek a környezetében vannak alkoholisták, a konfliktuskezelési módokban, a szorongás oldásában más családtag, barát is az alkoholt használja, akkor könnyebben kialakul a dependencia. Akinek biológiai hajlama van rá, annál könnyen kialakul testi függőség is. Ehhez is kell rendszeresen találkozni az alkohollal, de nem szükséges a családtól átvehető szokásrendszernek a jelenléte a dependencia kialakulásához. Sajnos ma nagyon könnyen kialakulnak ezek a feszültséglevezető módszerek. A dependencia nem feltétlenül kötődik valamilyen szer használatához: dependens lehet egy személy egy másik személytől is. Ebben az esetben egy párkapcsolati dinamikához kötődhet az alkoholizmus. Ezek azok az esetek, amikor a „szerencsétlen” asszony vagy férj, megszabadulva az alkoholista házastárstól, az új házasságában, kapcsolatban is hasonló helyzetbe kerül.

Hogyan változik meg egy család élete, struktúrája, ha az egyik szülő alkoholista lesz?

Mivel az alkoholizmus kialakulása egy folyamat, sok minden már jóval azelőtt megváltozik, mielőtt még alkoholistának lehet „nyilvánítani” valakit: csökken az odafigyelés, az empátia. Megjelenhetnek a hamis, torz állítások, a nyílt konfliktusok. Eközben a családtagokban is nő a feszültség, a kilátástalanság vagy a felelőtlenség érzése.

Milyen különbség van az anya és az apa alkoholizmusa között?

Köztudott, hogy a lány az anyját, a fiú az apját „másolja”. A viselkedéstanulás erőteljesebb, mint modell, ebben az irányban erőteljesebb a hatás. Hagyományos családmodellben az anya nagyobb részt vállal a gyereknevelésből, a napi rutinból. Ebben az esetben az apa alkoholizmusa összekovácsolhatja az anyát és a gyerekeket, akik együtt küzdenek és /vagy szenvednek a férfitól. Ebben a helyzetben a gyermekek látszólag kevésbé sínylik meg az alkoholista jelenlétét, de felnőtté válásukban, szerepvállalásaikban komoly befolyásoló tényezőt jelent a dependens apa. Az anya alkoholizmusa a napi életet jelentősebben befolyásolhatja: a gyerekek elhanyagolt, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, hacsak az apa át nem veszi a megtartó funkciót.

Milyen hatással van a gyerekekre, ha valamelyik szülője alkohollal küzd?

A szülő nem csak ételt tesz az asztalra, nem csak lakhatást biztosít, de közvetlenül, a legfontosabb viselkedési modellnyújtó is. Ha a szülő alkoholista, akkor a gyermek lelkében ez biztosan nyomot hagy. Vagy követi, vagy tagadja, elutasítja ezt a fajta viselkedést, konfliktuskezelést, de semmiképp nem lehet független tőle. Ez jelentősen befolyásolhatja a párválasztását, tanulmányi eredményeit, és nagyobb valószínűséggel lesz belőle is alkoholista. Mindenképpen nagyon nehéz helyzetbe kerül, hiszen kiszolgáltatottá, elhanyagolttá, esetleg bántalmazottá válik, és sok esetben pártoskodásra kényszerül az egyik szülő mellett, a másik ellen.

Hogyan lehet segíteni az alkoholistán? És a családtagokon?

Régebben voltak kétes eredményességű kényszergyógykezelések, de ma már csak akkor lehet kezelni egy alkoholistát, ha azt ő maga kéri. Ehhez azonban legalább annyira ki kell józanodnia, hogy felismerje állapotát. Léteznek olyan addiktológiai osztályok, egyházi intézmények, ahol az alkoholisták akár néhány hónapot is eltöltve komplex pszichoterápiás, orvosi, rehabilitációs kezelésben részesülhetnek. A megvonási fázisban mindenképpen szükséges orvosi kontroll. Ideális az lenne, ha az alkoholista akkor kérne kezelést, amikor még a családjával él, mivel így az első alkoholelhagyó fázist követően családterápiával, családi segítő csoportok által a család is bevonható lenne a kezelésbe. Fontos a viselkedéstréning, a kognitív terápia a helyzetek értelmezésének újrarendezése céljából, de szükséges lehet feltáró terápia is a mélyen ülő modellek elengedésében, a konfliktuskezelési módok átstrukturálása érdekében. Sokat segítene még az a – külföldön már több helyen bevezetett – rendszer, hogy alkoholt csak szaküzletben lehet vásárolni korlátozott nyitva tartás mellett. Ha nehezítjük, de nem tiltjuk a hozzáférést, akkor a pillanatnyi csábítás, a sodródás a hangulattal kiszűrhető lenne abból a bonyolult rendszerből, ami segíti a függőség fennmaradását.

Valóban nem létezik olyan, hogy valaki tökéletesen kigyógyult ebből a
függőségből?

Ez a mondás azokra igaz, akiknél kialakul testi függőség. Sok alkoholistára azonban ez nem igaz. Náluk a konfliktuskezelési és szorongáskezelési módok rögzültek annyira, hogy alkoholdependencia jött létre. Elhagyáskor természetesen az ő esetükben is lehet delírium, de a személyiségműködés változásával meg lehet szabadulni az alkoholizmustól. A testi függőség esetén azonban igaz a mondás, ezért fogalmaznak úgy a leszokóban lévők: „alkoholista vagyok, de x napja nem ittam.”

Mit lehet tanácsolni azoknak a gyerekeknek, akik ilyen családban élnek?

Fontos feladata lehet ebben a pedagógusnak, mivel a gyerek sokszor szégyelli vagy fel sem ismeri azt, ami otthon zajlik. Ha a pedagógus elég érzékeny, akkor lehet egy elhanyagolt gyermek támasza, mintát mutathat egy másfajta kommunikációval. Mindenesetre érdemes egy olyan pedagógushoz vagy családsegítőhöz, illetve az iskolapszichológusoz fordulniuk, akiben megbíznak, mert ők olyan képzett szakemberek, akik tudnak segítséget nyújtani a feldolgozásban.

Mivel szinte népbetegségről van szó, érdemes volna olyan iskolai foglalkozásokat szervezni, amelyeken a gyermekek kommunikációs készsége, konfliktuskezelési készsége, önismerete fejlődhet.