Keresés
Magyar Nemzet
2020. szeptember 27., vasárnap, Adalbert napja
HÍR TV – CIVIL KÖR:Csatába kell szállnunk a nézeteink megvédéséért
Archívum, Életmód
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/eletmod-archivum/amit-a-vesedaganatrol-tudni-erdemes-4040799/

Amit a vesedaganatról tudni érdemes

Vannak bizonyos tényezők, amelyek a vesedaganat kialakulásának kockázatát fokozzák.

A vese rosszindulatú daganatai ritkák, az összes daganatos halálozásnak mintegy 2 százalékát teszik ki. Magyarországi pontos adatok nincsenek a gyakoriságára vonatkozóan, de ha az Egyesült Államok adatait a hazaiakra vonatkoztatjuk, feltételezni kell, hogy évente mintegy 1500 ember betegszik meg vesedaganatban, az éves halálozási ráta pedig 500-ra tehető. A veséből kiindulhatnak jóindulatú daganatok is, ezek gyakoriságára vonatkozóan még becsült adat sincs.

A rosszindulatú vesedaganata oka nem ismert. Vannak bizonyos tényezők, amelyek fokozzák a kialakulásának a kockázatát, ezek között sorolják fel a dohányzást, az elhízást, a zsíros ételek fogyasztását, bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedését, a kadmium és azbeszt szervezetbe kerülését – gondoljanak a hőszigetelésre és a ceruza- és gombelemekre. Az életkor előrehaladásával a gyakoriság nő, főként ötvenéves kor felett lehet vele találkozni, férfiakban kétszer gyakrabban. Megfigyelték azt is, hogy az úgynevezett néma – tehát nem működő – vesében lényegesen gyakrabban fordulnak elő, ezért a művesekezelésben részesülő, veseelégtelen betegek ilyen szempontból veszélyeztetettebbek. A daganatok több, mint nyolcvan százaléka a vese állományából, kisebb részben a vesemedencéből indulnak ki. Elsősorban a véráram útján a tüdőbe, a csontokba, az agyba adhatnak áttétet.

A betegség tünetei nem jellegzetesek. Sokszor csak szűrővizsgálaton vagy egyéb panaszok, például epekövesség vagy baleset miatt végzett hasi ultrahangvizsgálat veti fel a lehetőségét. A régebbi tankönyvekben leírt jellemző tünetek, mint a láz, a véres vizelet csak előrehaladott betegségnél figyelhető meg. Gyakran bizonytalan deréktáji nyomó fájdalom, megmagyarázhatatlan gyors fogyás, fáradékonyság, vérszegénység hívja fel a figyelmet a betegségre, de ezek a tünetek más daganatos betegségben is gyakorta előfordulnak. A véres vizelet akkor jelentkezik, ha a daganat a vesemedencéből indul ki vagy a daganat eléri, beszűri a vesemedencét is. Előfordul, hogy a beteg csont- vagy ízületi fájdalmakra panaszkodik, ilyenkor rendszerint a csontokban áttéteket találunk, és az elsődleges daganat kutatása során derül ki a vesedaganat.

A fizikális vizsgálat során ha a daganat már előrehaladott állapotban van, esetleg tapintható az elváltozás, de a kisebb daganatok a leggondosabb vizsgálattal sem észlelhetők. A laboratóriumi vizsgálatok sem adnak megfelelő támpontot. A magasabb vérsejtsüllyedés, a vizeletben észlelhető vér, az említett vérszegénység számos más betegségben is előfordul. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a vesedaganat korai felismerése többnyire szerencse kérdése.

Ha a vesedaganat gyanúja a panaszok vagy bármelyik tünet alapján felmerül, megfelelő sorrendben kell a szükséges vizsgálatokat elvégezni.

A hasi ultrahangos vizsgálat nagy pontossággal el tudja különíteni a cisztát a daganattól, de arra vonatkozóan nem ad biztos támpontot, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú. Az ultrahangos vizsgálatnak is vannak korlátai, mert fél centiméternél kisebb elváltozást csak nagyon korszerű készülékkel és nagy gyakorlattal rendelkező szakember tud felismerni.

Számítógépes röntgenvizsgálat (ct) vagy mágneses rezonanciavizsgálat (mri) finomabb elváltozásokat is felfedezhet. Sokszor ct-, mri-, de az újabban előszeretettel alkalmazott pozitronemissziós vizsgálat (pet) alapján sem lehet elkülöníteni a jó (adenoma, onkocitoma) és a rosszindulatú (carcinoma) daganatot. Ilyenkor szükség lehet sejt- vagy szövetminta vételére.

Szövettani vagy sejtminta vétele a vesék rejtett helyzete miatt csak ultrahang- vagy ct-vezérlettel, -irányítással lehetséges. A sejtmintavétel (citológia) vékony tűvel minimális fájdalom mellett kockázatmentesen elvégezhető. A vastag tűvel végzett szövetmintavétel valamivel nagyobb kockázattal, a vérzés veszélyével jár, de megbízhatóbb eredményt ad. A vese izotópos vizsgálata annak megítéléséhez szükséges, hogy az ellenoldali szerv működése elegendő-e, ha a beteg vesét eltávolítják. A csontváz izotópos vizsgálata érzékeny módszer a daganat okozta csontáttétek kimutatására. A mellkas röntgenvizsgálata, de még inkább a mellkas ct-vizsgálata a kivizsgálás része, mert a vesedaganat gyakran képez áttéteket a tüdőkben.

A fentiekből kiderül, hogy a veséből kiinduló rosszindulatú daganatok rendszerint nem okoznak jellegzetes panaszokat és tüneteket, egymástól a két fajta daganat szövettani vizsgálat nélkül gyakran nem különíthető el. A vesedaganat kezelésében többféle eljárás ismert, rendszerint ezek kombinációját alkalmazzák.

Kisebb, négy centiméternél nem nagyobb, az alsó vagy a felső pólusban elhelyezkedő, a környezetétől elhatárolt daganat esetén úgynevezett szervmegtartó műtétet (csonkolás) lehet végezni, de ehhez szükséges az eltávolított részlet azonnali szövettani vizsgálata. Amennyiben a szövettani vizsgálat azt bizonyítja, hogy az eltávolítás az ép szövetben történt, ezzel a beavatkozással is megelégedhetünk. Ugyancsak szervmegtartó műtétre kell törekedni abban az esetben, ha a daganat kétoldali, a beteg veseműködése egyéb okok miatt jelentősen károsodott vagy a betegnek csak egy (daganatos) veséje van. Más esetekben a vese eltávolítása indokolt. A veseeltávolítást napjainkban a jelentősen kisebb megterheléssel, gyorsabb felépüléssel járó laparoszkópos technikával végzik.

Alternatív eljárás a vese verőerének elzárása érfestéses technikával. Ezt néha nagy kiterjedésű daganatoknál a műtét előtt is el szokták végezni, mert a műtét alatti vérzés és vérveszteség így jelentősen csökkenthető, a daganat pedig megkisebbedik, könnyebben eltávolítható. Végleges megoldásként akkor alkalmazzák, ha a beteg idős, és általános állapota, kísérőbetegségei miatt a műtét fokozott kockázatot jelent, illetőleg ha a vizsgálatok alapján meg lehet állapítani, hogy a daganatos vese technikailag – előrehaladott állapota miatt – sebészi úton nem távolítható el.

Újabban terjed a radiofrekvenciás ablációnak nevezett módszer. Ennek során ultrahang irányításával tűt vezetnek be a daganat közepébe, és azt felmelegítve pusztítják el a daganatos szövetet.

Ha a csontban levő áttétek töréshez vezetnek, akkor a törések műtéti egyesítése és rögzítése indokolt lehet. Ugyancsak sebészeti (gerincsebészeti) beavatkozásra lehet szükség a csigolyákban elhelyezkedő áttétek esetében a fájdalom és az idegkárosodás (bénulás) megelőzésére. Ezekkel a beavatkozásokkal a betegséget meggyógyítani nem lehetséges, de a beteg életének meghosszabbítása, az életminőség javítása sikerül.

A kezelés formáját az onkológus szakember az összes lelet és a szövettani eredmény ismeretében határozza meg. Jó eredményeket lehet elérni a sebészi kezelés kiegészítéseként alkalmazott onkológiai kezeléssel.

Az orvos feladata, hogy a daganatos beteget életének e súlyos szakaszán megfelelő humánummal átvezesse, megadva a gyógyulás reményét. Szükséges a rendszeres ellenőrzés is.

Minden daganatos betegség esetében döntően befolyásolja a gyógyulást az, hogy milyen stádiumban ismerték fel. Az ultrahangos vizsgálatok elterjedése előtt rendszerint már előrehaladott állapotban kerültek a betegek műtétre, és nem álltak rendelkezésre a mai, korszerű gyógyszerek, az áttétek sebészi eltávolítását sem végezték, az eredmények meglehetősen elszomorítóak voltak. Ma a korai stádiumban felfedezett és megfelelően kezelt betegek 90-95 százaléka meggyógyul, munkaképességét visszanyeri.

Hasonló cikkeket olvashat a Vesebetegség.hu oldalon.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Momentumos tervek

Bajnai Gordonnal készül a Momentum a kormányzásra
Bajnai Gordon bukott miniszterelnökkel és elkopott szakértőkkel erősítene a Momentum.

Járvány

Müller Cecília: Nagyon szeretnénk elkerülni a szigorításokat
Az országos tisztifőorvos szerint jelenleg a járvány második hullámának felszálló ágában vagyunk.

Kiemelt

Messiék visszatérnek, de a Barcelona sajátjaival háborúzik
A Villarreal ellen mutatkozik be a Koeman-féle Barcelona, de az igazi meccsek a háttérben zajlanak.

Poszt-trauma

Bakot lőtt az ellenzék: Orbánnak megint igaza lett
Ismét ők húzták a rövidebbet.

Poszt-trauma

Igazságot Magyarországnak!
Az igazságtalanság felszámolását Karácsony pártjánál kellene kezdeni.

Poszt-trauma

A főkutyapárti csak éjjel bátor, a monitor előtt
Gyakorlatilag elismerte, hogy önös politikai érdektől vezérelve hazudott.

Poszt-trauma

Utazás Mesetanácsköztársaságba
Úgy tűnik, valóban nem lehet elég korán elkezdeni a gyermekek agymosását.

Aktuális

Egyre többen pattantak nyeregbe a nagy tavak körül
A legnagyobb, kétszeres növekedést a Velencei-tónál mérték június-augusztus közötti három hónapban.

Fricz Tamás blogja

Őszödi Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd évfordulóján is böszmeségeket ír
Gyurcsány módszeresen készül a teljes ellenzék vezetésére, még ha nem is kormányfőjelölti pozícióból.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!