Amit az orvosok nem mondanak el a kórházi fertőzésekről

Sok veszély leselkedik ránk a kórházakban, de egy kis odafigyeléssel csökkenthetjük a kockázatot.

A kórházban való tartózkodás nem kellemes, nem egy jó időtöltés, ezzel mindenki tisztában van. Ugyanakkor a kórházi kezelés elkerülhetetlen, életet is ment, azonban igen sok veszély is leselkedik bent a páciensekre, és néhány fertőzés akár végzetes kimenetelű is lehet.

Amerikában évente több tízezer ember veszíti életét az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzésekben (HAIs – Healthcare-acquired infections), és ezen esetek összességében több milliárd dollárral terhelik meg az ottani költségvetést (főleg a kártérítések, pereskedések miatt). Egy kutatás szerint több mint egymillió, kórházban szerzett fertőzés alakul ki az Egyesült Államokban évente, szerencsére a nagy részüket azonnal kezelni tudják az orvosok.

A doktorok sajnos nem feltétlenül tájékoztatják a pácienseket ezekről a fertőzésekről, ezért most felsoroljuk azokat a dolgokat, amikről mindenképpen érdemes tudni, mielőtt valaki bekerül egy kórházba, mert ez az információ adott esetben életet menthet.

A US Centers for Disease Control and Prevention felmérése szerint 25 páciensből egy személy biztos elkap egy vagy több fertőzést a kórházi tartózkodása alatt. A legjellemzőbb kórházi fertőzés a tüdőgyulladás, aztán az előfordulások számát tekintve ezt követik a gyomor-bél betegségek, a húgyúti, a vérkeringési, valamint a sebészeti fertőzések.

Az egyik leggyakoribb bakteriális fertőzésnek a Clostridium difficile, más néven C. diff számít, mely lázat és életveszélyes hasmenést okoz. A legfőbb oka, hogy a C. diffet elkapja valaki, a túlzott antibiotikum-használat, ami legyengíti a szervezetet. Egy másik halálos baktérium az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus), az USA-ban több mint 80 000 személyt fertőzött meg 2011-ben és közülük 11 000-en bele is haltak a betegségbe.

Előfordulhat, hogy valakinek a szervezetében már évek óta jelen van az MRSA, csak épp semmi tünetet nem okoz nála, így nem is tud róla. Komolyabb műtéteknél azonban ez extra kockázatot jelent, ezért dr. Kevin Kavanagh, a terület szakértője a következőt ajánlja: „Érdemes lenne mindenkinek egy MRSA szűrővizsgálaton átesnie műtét előtt, és aki hordozója a fertőzésnek, azt a sebészeti beavatkozás előtt gyógyszeres kezeléssel ki kell kúrálni a betegségből, ezáltal jelentősen csökkenne a kockázat.\"

A bőr nagyon komoly védvonalnak számít a fertőzésekkel szemben, azonban amikor vénásan kapunk egy kanült vagy katétert, melyen keresztül infúziót és gyógyszereket juttatnak a szervezetünkbe, akkor ez a „védőfal\" nem működik. Márpedig a baktériumok vagy más típusú csírák bejuthatnak a vérkeringésünkbe a kanülön keresztül. Ezek a fertőzések igen súlyosak is lehetnek, és jellemzően antibiotikummal kezelik őket. A fertőzés esélye jelentősen lecsökken, ha az egészségügyi személyzet betartja a protokollt, tehát alaposan kezet mosnak a kanül behelyezése előtt, megtisztítják a páciens bőrfelületét, steril tűt, valamint gumicsövet használnak, és a katétert a lehető leghamarabb eltávolítják a vénából. Ugyanilyen higiéniás problémák jelenthetnek gondot a húgyúti katéterek alkalmazásánál.

Az antibiotikumok teljesen hatástalanok a vírusokkal szemben, ettől függetlenül a hiányzó, vagy nem tökéletes kórismeret miatt az orvosok előszeretettel „lődöznek\" ezzel a gyógyszerrel, ami néhány esetben többet árt, mint használ. Azok a betegek, akiknél indokolatlanul, vagy túl sokszor alkalmaztak antibiotikumos kezelést, jóval nagyobb eséllyel kaphatják el a korábban említett C. diff bakteriális fertőzést, és az immunrendszerük is legyengül.

Itt fontos megjegyezni, hogy az eredeti cikk az amerikai helyzetet veszi alapul, ahol azért kicsit más a rendszer, mint hazánkban. Az USA-ban elvileg megtudhatjuk, kikérhetjük minden intézmény erre vonatkozó statisztikáit, de vajon mit szólnának egy magyar kórházban, ha mielőtt betolnának minket a műtőbe, afelől érdeklődnénk, hogy a többi klinikához képest milyen fertőzési statisztikákkal rendelkeznek?

Egy nővér vagy egy orvos komoly baktériumhordozónak számít. A sztetoszkópja, a fehér köpenye, a keze, a notesze, okostelefonja, tolla, mind-mind táptalaja lehet a fertőzéseknek, ezért rájuk különösen szigorú szabályok vonatkoznak. Nekünk most nem is ezzel kell foglalkoznunk, hanem azzal, hogy ha látogatóba megyünk az intézménybe, akkor első utunk a mosdóba vezessen, ahol alaposan mossuk meg a kezeinket, és csak úgy menjünk be a kórterembe. Vigyünk magunkkal alkoholos törlőkendőt is, amellyel beteg szerettünk, ismerősünk környezetét alaposan letisztítjuk (éjjeliszekrényt, lámpát, ágykeretet, távirányítót, telefont, széket).