Volt már panasza a veséjére? Tapasztalt vizeletürítési problémákat? Ha nem, akkor bizonyára azt hiszi, hogy minden a legnagyobb rendben van – legalábbis a veséjével. Pedig lehet, hogy ez nem igaz.
A vesebetegség előfordulása napjainkban egyre gyakoribb, a betegek száma évente mintegy 6-7 százalékkal növekszik, becslések szerint jelenleg minden 10. embernek van valamilyen (sokszor rejtett) veseproblémája. Ahogy az eddigi cikkeinkben is olvashatták, a vese károsodása nagyon csendes folyamat, általában tünetmentes.
Épp ezért a korai stádiumú krónikus vesebetegségben szenvedő betegek nagy többségét nem kezdik időben kezelni, hiszen ők nem fordulnak orvoshoz, egészségesnek érzik magukat.
Pedig a vesekárosodás korai felismerése óriási előnyt biztosít a betegnek és az orvosnak: az időben kiszűrt veseelégtelenség kordában tartható gyógyszerekkel, életmódváltással. Sokat segít ilyenkor a dohányzás elhagyása, a fizikai aktivitás növelése, a testsúly szoros kontrollja (testsúlycsökkentés), a vérnyomás kontrollja, a helyes táplálkozás.
A krónikus vesebetegség mielőbbi kimutatása lehetőséget ad a korai kezelésre, ami sokszor csak életmódváltással és rendszeresebb szűréssel jár. Ha a helyzet rosszabb, akkor gyógyszeres kezelésre lehet szükség, mellyel lelassítható vagy megállíthatja a vesebetegség súlyosbodása. Ezzel csökken a vesebetegségekhez társuló szív- és érrendszeri kórképek kialakulásának kockázata is.
Sajnos a vesebetegek többsége meghal, még mielőtt dializálhatnák. Minél jobban zsugorodik a vese, annál inkább megnagyobbodik a szív, kialakul a szívelégtelenség. A vesekárosodás miatt bekövetkező kardiovaszkuláris betegségek a páciens halálához vezetnek, még mielőtt magára a vesekárosodásra fény derülne.
A vesebetegség miatt vérszegénység is felléphet. Sajnos az is előfordul, hogy valaki hajlamosabb a veseelégtelenségre, ezért bizonyos gyógyszerek alkalmazása előtt az orvosnak érdemes lenne vesefunkciós vizsgálatot kérnie.
Mivel a vese fő funkciója a vízoldékony méreganyagok kivonása a vérből, ezért ha ez elmarad, akkor felszaporodnak a káros anyagok, és a vérrel minden szervhez eljutnak. A veseelégtelenség tehát a teljes szervezetre károsan hat, több betegség kockázatát is megemeli, mivel elindíthatja a szív- és agyi erek meszesedési folyamatát. Ráadásul ezzel egy ördögi kör kezdődik: az érelmeszesedés károsítja a vesét, a vesekárosodás pedig tovább gyorsítja az érelmeszesedést, ezért egy idő után a szív működése is drámaian romlik.
Ha a vesék nem működnek, és a funkciójuk nem pótolható (dialízissel vagy transzplantációval), akkor a beteg meghal.
Alapvetően – mint ezt már mondtuk – a veseelégtelenség kezdetben tünetmentes. Ám sok olyan betegségnek van tünete, amely később veseelégtelenséget okoz.
Rendszeres gyulladások, mechanikai akadályok, például véralvadékok, kövek miatti szűkület, a fájdalomcsillapítók nyakló nélküli szedése is veszélyt rejt.
Érdemes az alábbi tünetek esetén gyorsan orvoshoz fordulni:
Sok háziorvos nem ajánlja fel évente a laborvizsgálatot, ám jó tudni, hogy a páciens is kezdeményezheti ezt. Az OEP által finanszírozott vér- és vizeletvizsgálat gyors és rendkívül hatékony: vesekárosodás esetén ugyanis fehérje kerül a vizeletbe, ez pedig könnyen kimutatható, a vérvizsgálat is pontos képet mutat a veseműködésről. Így gyorsan, még időben fel lehet fedezni a vesekárosodást, tehát elkerülhető a vese működését pótló terápia (dialízis vagy transzplantáció), amely a beteg részéről életmódbeli változtatásokat igényel, és jóval költségesebb, mint a betegség kialakulásának megelőzése.
Ha az elmúlt egy évben nem volt laborvizsgálaton, kérje meg háziorvosát, hogy írjon egy beutalót!
Hasonló cikkeket olvashat a Nemzeti Vese Program oldalán.
