Használtautó-vásárlás előtt sokak fejében megfordul, hogy az itthoni vásárlás helyett vállalja a több időt, bosszankodást és energiát felemésztő behozatalt cserébe azért, hogy jobb állapotú gépjárműhöz jusson, esetleg spóroljon az adásvételen. A statisztikák szerint évente mintegy ötvenezer kocsi érkezik a határon kívülről, és a számuk egyre növekszik a csökkenő regisztrációs adó miatt. Utánanéztünk, mivel jár 2014-ben behozni egy autót Magyarországra, jogszerűen üzembe helyezni, névre íratni. Előtte azonban felhívjuk a figyelmet néhány körülményre, melyek az autók árait, állapotát és a vásárlás nehézségeit érintik.
Tévhit, hogy Nyugat-Európa legtöbb országában olcsóbbak a használt autók – azonos futásteljesítményt, évjáratot és állapot tekintve –, az utóbbi években a „hulladékokat” hozták be hozzánk 400 ezer kilométerről 120 ezerre visszatekerve és valamelyest gatyába rázva. Az viszont tény, hogy Németországban, Olaszországban, Ausztriában sokkal jobb az utak minősége, ami a futóművet és az egész karosszériát kíméli, emellett a tulajdonosok is jobban odafigyelnek a karbantartásra. Olaszországban rengeteg öreg Fiat Croma, Tempra, Tipo vagy Alfa Romeo 33, 75 szaladgál az utakon, hazánkban pedig ilyeneket már nem is igen látni.
„Nyugat-Európában általában gyári alkatrészekkel cserélik ki az elhasználódottakat, jó minőségű olajat töltenek a motorba, a benzin és a gázolaj minősége is jobb, mint nálunk, az utak kiválóak, tehát összességében sokkal jobb állapotban van egy 200-300 ezer kilométert futott, Németországban vagy Olaszországban használt autó, mint egy 150 ezret futott magyarországi” – nyilatkozta Nagy Péter, aki hosszú évek óta foglalkozik importautókkal.
Nagy-Britannia speciális ország, ott hihetetlenül olcsók a használt kocsik. Egy ismerősöm néhány évvel ezelőtt vásárolt Angliában egy Mazda 323-ast 400 ezer forintnak megfelelő fontért, és miután megkérdeztem az évjáratát, valamint a futásteljesítményét, utánanéztem a magyar használtautó-piacnak. Az állam leesett, ugyanis ezeket az autókat hazánkban 1-1,3 millió forintért árulták. Persze ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy arrafelé jobb kormányos gépjárművekkel közlekednek, melyeket le lehet vizsgáztatni nálunk is, de a közlekedés igencsak körülményes, sőt veszélyes is lehet velük. Tehát a szigetországból valóban csak ínyencek hozzanak be gépjárművet!
Nálunk a legkedveltebb úti cél Ausztria, Olaszország és Németország. Lehetőleg magánszemélytől vásároljunk, de legalábbis ne olyan kereskedőtől, aki gyanúsan olcsó gépjárművekkel foglalkozik. A magyar határhoz közel lévő ausztriai kereskedők egy része például tökéletesen tisztában vannak a hazai piac igényeivel, ennek megfelelően simán visszatekerik a kilométerórát, és eladnak összetákolt bontószökevényeket a „hülye magyarnak”. Magyarországon pedig nagyon óvatosan kezeljük a külföldi papíros járgányokat, mert ahogy feljebb már szó volt róla, a jó állapotú kocsik kint drágábbak, mint itthon, tehát a neppereknek csakis úgy éri meg az üzlet, ha feltupíroznak egy hulladékot, és eladják „occsó csodaverdaként”.
Mivel a fizetendő összeg mértéke lényegesen megnő, és az ügyintézés menete bonyolultabbá válik, ha átlépjük az Európai Unió határát, harmadik országból csak különleges esetben – veterán gépjármű, méregdrága különlegesség – érdemes importálni.
Az import tényleges költségeivel a cikk végén foglalkozunk, de nagy általánosságban kijelenthető, hogy akinek csak 300-700 ezer forintja van a vásárlásra, az nyugodtan felejtse el a behozatalt, ugyanis a különböző költségek (utazás, szállás, regisztrációs adó, okmányok kiállítása) miatt esély sincs arra, hogy jó állapotú kocsihoz jusson. 700 ezer és 2 millió forint közötti értéknél határeset a dolog, előfordulhat, hogy csak kevéssel lesz drágább az Olaszországból behozott „szerelmünk”, mintha itthon vettük volna, de járulékos veszteségként két hétig tartó gyomorgörcsre számítsunk a négykerekű felkutatása és a bürokrácia kalandos útvesztői miatt. Az importtal foglalkozó Nagy Péter szerint külföldről leginkább a több millióba kerülő dízelautókat érdemes behozni, mert a gázolaj minősége sokkal jobb, mint Magyarországon, ezért lényegesen tovább bírják a motorok meghibásodás nélkül.
Fontos a nyelvismeret, mert mutogatva, illetve magyarul, ámde látványosan artikulálva sosem jutunk hozzá a kiszemeltünkkel kapcsolatos fontos információkhoz. Németországban is legyünk körültekintőek vásárláskor, kísérjen el minket egy hozzáértő ismerősünk vagy vigyük el átvizsgálásra az autót, mert a szervizkönyv jelenléte és a mosolygós német nagymama nem jelent garanciát a tökéletes állapotra. Ha mi nem beszéljük az adott ország nyelvét, akkor keressünk egy ismerőst, aki akár telefonon beszélni tud az eladóval vagy el tud kísérni minket külföldre.
Vételár: 1 830 000 Ft
Útiköltség (München oda-vissza): 55 000 Ft
Regisztrációs adó: 127 500 Ft
Vagyonszerzési illeték: 41 250 Ft
Műszaki vizsga: 16 290 Ft
Rendszám: 8500 Ft
Eredetiségvizsgálat: 18 500 Ft
Forgalmi engedély: 6000 Ft
Törzskönyv: 6000 Ft
Összesen: 2 109 040 Ft
Magyarországon egy hasonló állapotú, felszereltségű, futásteljesítményű Opel Astra H átlagára 1 650 000 és 1 850 000 Ft között mozog.
Az Európai Unió valamely tagállamában vásárolt személygépjármű mentesül a vámeljárás alól, regisztrációs adót azonban kell fizetni, és ezzel kapcsolatban a vámhatóságot kell felkeresnünk. Az összeg függ attól, hogy milyen üzemű a gépjármű (benzines, dízel, hibrid), a környezetvédelmi besorolástól, a hengerűrtartalomtól, a gyártási évtől, valamint a magyarországi forgalomba helyezés időpontjától.
Ezen a címen egy egyszerű és gyorsan kitölthető kalkulátort találnak, ahol könnyedén kiszámíthatják ezt a költséget. Egy példával illusztrálva a regisztrációs adó mértékét: amennyiben egy 2008-as gyártású, 1600 köbcentiméteres benzinmotorral ellátott, euro 4-es környezetvédelmi besorolású autót hozunk be idén júliusban, akkor 127 500 forintot kell fizetnünk.
Az Európai Unión belüli vásárlás esetén a szállításon és a regisztrációs adón – illetve az árban akár benne lévő áfán – kívül nem kell más extrát fizetni, de természetesen a nevünkre kell íratni a kocsit, mint a belföldi vásárlás esetén. Az alábbi keretben látható lista – ismerve a magyar bürokratikus helyzetet – mindenesetre elég riasztónak tűnik.
Forrás: Regisztrációsadó.hu
