Keresés
Magyar Nemzet
2019. július 17., szerda, Endre, Elek napja
Archívum, Könyvesház
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/konyveshaz/ezektol-az-osszegektol-meg-orban-janos-denes-is-elpirulna-3879779/

Ezektől az összegektől még Orbán János Dénes is elpirulna

Az arab költők százmilliókért vetélkednek, máshol háromezer forint a fődíj. Utánajártunk az irodalmi díjaknak.

„Ha a díjak igazolnák vissza a munkám értékét, legalábbis a fejemben, akkor baj lenne” – fogalmazott egy interjúban Barnás Ferenc író, az Aegon Művészeti Díj elnyerése után 2013-ban. „Örültem neki, és örültünk sokan, aztán folyt minden tovább a régi kerékvágásban” – ezt pedig Krasznahorkai László mondta lapunknak a Nemzetközi Man Booker-díjáról. Samuel Beckett felesége, mikor kiderült, hogy az író kapja a Nobel-díjat, állítólag csak ennyit mondott: katasztrófa. Az irodalom díjazása kifejezhet értékítéletet, de az írások valódi értékét sosem tudja közvetíteni, inkább a közönséget bűvöli el, és nem az írókat.

Persze sokak számára akár a megélhetést is biztosíthatja egy kitüntetés, főként ha komoly pénzjutalommal jár, vagy ha az alkotó ideológiai kompromisszumkészségét jutalmazza vele a hatalom. Nem véletlenül váltak gyanússá sokak szemében az állami művészeti díjak, amelyek, függetlenül attól, ki adja, nem az esztétikumot ünneplik, hanem a holdudvart erősítik. Ennek folyományaként értékelődhettek fel a magánadományozású díjak, mint a biztosítótársaság alapította Aegon Művészeti Díj, illetve a könyvkiadó által létrehozott Libri Irodalmi Díj, és Libri Irodalmi Közönségdíj, melyet idén május 15-én adnak át.

Kérdés, hogy meddig tölthetik be szerepüket ezek az elismerések, hiszen nagyon úgy tűnik, az állam a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-n (KMTG) keresztül az elvben független térfelet is elfoglalná. Az Orbán János Dénes vezette tehetséggondozó – azt követően, hogy több mint százszor akkora állami támogatáshoz jutott az elmúlt évben, mint amennyit az egyik legjelentősebb irodalmi szervezet, a József Attila Kör a működésére kapott 2016-ban – irodalmi pályázatot hirdetett, amelyet a díjazási tételek tesznek izgalmassá. Ahogy mi is megírtuk, a tehetséggondozó a regény kategóriájában 5 millió forintos fődíjat ajánlott fel. Ez pedig jóval magasabb, mint az eddig legbőségesebb, 3 millió forintos jutalmat biztosító Aegon-díj. A Libri díjai 1-1 millió forinttal járnak, ami mellé a kiadó 25 millió forintos médiatámogatást is biztosít.

A KMTG-hez köthető egyre jelentősebb pénzösszegek kapcsán megnéztük, hogy milyen jutalmakra számíthatnak az alkotók más, komoly irodalmi hagyományokkal rendelkező országokban. Az eredményt látva sokszor valószínűleg még Orbán János Dénesék is elpirulnának.

A legnevesebb irodalmi elismerés vitán felül a Nobel-díj, amelyet hosszas válogatási és elbírálási folyamat végén ítél oda minden év októberében a Svéd Akadémia. Alfred Nobel svéd feltaláló 1895-ös végrendeletében jelölte ki a kategóriákat és a díjazás mértékét. Az elismeréssel járó, jelenleg 8 millió koronát (248 millió forint) a feltaláló vagyonának kamataiból fedezik.

Jelentőségében nem érheti utol, a jutalmazás tekintetében azonban akad egy díj, amely túlszárnyalja a Nobelt, ez pedig az Egyesült Arab Emirátusokban alapított Milliók Költője elismerés, amely 5 millió dirhammal (380 millió forint) jár. S bár ez, a finanszírozást nézve, nagyrészt állami kitüntetés, nem hagyhatjuk szó nélkül, hiszen a díjat egy televíziós tehetségkutató fináléjában adják át. A jelöltek a színpadon felolvassák verseiket, amelyek közül a zsűri a kamerák előtt kiválasztja a legjobbat. A Barátok közt és a Sztárban sztár hazájában hihetetlennek tűnhet, de a Milliók költője az arab világ egyik legsikeresebb műsora.

A szakmai reputációt tekintve a Nobel-díjat a Man Booker-díj és a Nemzetközi Man Booker-díj követi. Előbbi elismerést a francia Goncourt-díj mintájára alapította a Booker élelmiszeripari vállalat, és a brit Nemzetközösség, illetve Írország alkotóit jutalmazzák vele. A díjazott 50 ezer fonttal (18 millió forint) lesz gazdagabb. A nemzetközi változatot 2004-ben hozták létre, ezt bármely alkotó megkaphatja, aki rendelkezik angol nyelvű vagy angolra fordított kötettel. A Man-cégcsoport által finanszírozott, 2015-ig kétévente, azóta évente odaítélt díj 60 ezer fonttal (21 millió forint) jár, és az egyik legrangosabb nemzetközi elismerésként tartják számon, ami a díjazottak névsorán is jól látszik. Ismail Kadare, Alice Munro és Philip Roth után 2015-ben Krasznahorkai Lászlót tüntették ki.

És ha már szóba került: a francia Goncourt-díj jelentőségét tekintve nem, anyagi szempontból azonban kakukktojás, hiszen az írók egy jelképes 10 eurós (3 ezer forint) csekket tehetnek zsebre a díj mellé, ám a hírveréssel járó eladási számok bizonyára kárpótolják a szerzőt és a könyvkiadót. Az elismerést Edmond de Goncourt író, kiadó alapította bátyja, Jules de Goncourt tiszteletére. 1903 óta ítélik oda a legjobb francia prózai műnek. Elvben egy szerző csak egyszer kaphatja meg, Romain Gary mégis duplázott. Első elismerését követően 1975-ben az Émile Ajar álnéven írt Előttem az élet című regényéért is megkapta a díjat, hiszen a bírálók azt hitték, egy friss irodalmi szenzációt fedeztek fel, csak később derült ki, kit rejt az írói álca.

Leginkább a Goncourt ellentettjeként értelmezhetjük a spanyol Planeta-díjat, amelyet a barcelonai központú Planeta kiadó és médiacsoport adományoz. Az elismerés számos szakmai kritikát kapott az elmúlt években, ám a pénzjutalmat tekintve alig van párja Európában, hiszen a díjazott markát 600 ezer euró (180 millió forint) üti. Igaz, a kiadó legtöbbször házon belül megoldja: a saját szerzőit jutalmazva igyekszik visszaforgatni valamit a csillagászati jutalomból.

A legtöbb Európában alapított országos irodalmi díjat a Goncourt hatására, illetve mintájára hívták életre, így az először 2005-ben átadott Német Könyvdíjat is. A német könyvkiadók és -terjesztők egyesülete által adományozott elismerést és az azzal járó 25 ezer eurót (7,5 millió forint) a legjobb német nyelvű regény alkotója kapja meg minden évben a Frankfurti Könyvvásár előestéjén. Ennek köszönhetően is nagy visszhangot kelt, mégsem tartják akkora becsben, mint a világhírű drámaíróról elnevezett Georg Büchner-díjat. A jelenleg 50 ezer euróval (15 millió forint) járó elismerést egyetlen magyar szerzőként Tábori György is megkapta 1992-ben.

A régiónk irodalmi díjai közül az egyik legismertebb a nemzetközi Franz Kafka-díj, amelyet 2001 óta adnak át évente Prágában, az óvárosi városházán, és amelyhez 10 ezer eurót (3 millió forintot) biztosít a Franz Kafka Társaság. 2003-ban Nádas Péter kapta meg az elismerést. Csehországban a Kafka-díj mellett számos országos elismerés is létezik. A nem állami díjak egyik legfontosabbja a Jaroslav Seifert-díj, amelyet a Nobel-díjas költő tiszteletére hoztak létre cseh emigránsok Stockholmban 1986-ban. Szerették volna megakadályozni, hogy a csehszlovák kommunista vezetés kisajátítsa a világszerte ismertté vált alkotót. A díjat eleinte a rezsim által üldözött, betiltott, külföldre kényszerített íróknak ítélték oda, a rendszerváltás után Bohumil Hrabal, Milan Kundera és Václav Havel is megkapta. Az elismeréssel járó 300 ezer koronát (3 millió forint) a Vize 97 nevű alapítvány adományozza.

Lengyelország egyik legrangosabb irodalmi díja, a Gazeta Wyborcza napilap által alapított és finanszírozott Niké-díj, amely a győzelem istennője után kapta a nevét. A 100 ezer zlotys (7 millió forint) elismerést minden év októberében adják át az előző esztendő legjobb lengyel regényért. A Polityka hetilaphoz köthető a másik jelentős nem állami díj, a Paszport Polityki, amelyet jelenleg hét kategóriában osztanak ki, köztük az irodalomban is. 2006-ban adták át először a Wroclaw város és a Dziennik című országos napilap által alapított, Angelus Silesius 17. századi költőről, teológusról elnevezett Közép-európai Irodalmi Díjat. A 150 ezer zlotys (10 millió forint) elismerést 2008-ban Esterházy Péter kapta a Harmona Caelestisért, 2010-ben pedig Spiró György Messiások című regényéért.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Kiérdemelt szerencse
Némi szerencsével bár, de izgalommentesen abszolválta a Ferencváros a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában a visszavágót.

Poszt-trauma

Már megint a keresztekkel van a baj
Ezúttal a német rendőrségnek.

Poszt-trauma

Gyurcsány megtorpedózta az ellenzéki összefogást
Támogasson téged a Feri...

Poszt-trauma

Bizarr eset egy olaszországi templomban
Európa liberális fele pedig csodálkozik...

Poszt-trauma

Ez lenne a szép új európai világ?
Amatőr videó járja be szélsebesen a világhálót.

Még 12 évig törlesztünk

Óránként négyezer autó zúdul az M7-esre hétvégén
Szinte nincs nyári hétvége balatoni óriásdugók nélkül, ám az M7-es sztráda bővítése jelenleg nincs napirenden. A legzsúfoltabb időszakban megnyithatják a leállósávot is a forgalom előtt.

Elvándorlás helyett visszavándorlás

Folyamatosan javul az életminőség
Az elvándorlási trendek megfordulása mögött húzódó okok egyike lehet, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt az emberek úgynevezett szubjektív jólléte.

Aktuális

Jótékonyságból gyűjtik a búzaszemeket
A Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva szervezi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programot.

Fricz Tamás blogja

Gyurcsány és a „zsé”
„Ferenc testvér” jól ismeri a mára darabjaira hullott, szétrohadt MSZP végső ledarálásának egyszerű módszereit, tudja mi az, ami még motiválja őket.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

Oldalainkon sütiket használunk a jobb működés érdekében. Adatvédelmi nyilatkozatunkból tájékozódhat az Ön adatainak védelméről. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt olvashatja el.