A szilva héjában található cellulóz pozitív hatású a bélműködésre, ezért napi rendszeres, nyersen, lekvárként vagy aszalt formában való fogyasztása kiváló és természetes ellenszere lehet a székrekedésnek. Nemcsak a bélből segíti kiüríteni a salakanyagokat, hanem vízhajtó hatása is ismeretes. Ugyancsak élelmirost-tartalmának és kis energiatartalmának köszönhetően nyersen testtömegcsökkentő étrendben is jól alkalmazható.
100 gramm gyümölcs, a fajtától függően, átlagosan 52 kcal-t, 11,6 g szénhidrátot és 5,7 g élelmi rostot tartalmaz. A vitaminok közül 0,2 mg béta-karotin, 0,8 mg E-vitamin, 0,5 mg B1-vitamin 0,35 mg B2-vitamin, 0,04 mg B6-vitamin, 6 mg körüli C-vitamin, 0,6 mg niacin, 0,09 mg pantoténsav, 0,001 mg biotin és 0,019 mg folsav van benne. Az ásványi anyagok közül a szilva 30 mg foszfort, 240 mg káliumot, 16 mg kalciumot, 16 mg magnéziumot és 3,9 mg nátriumot tartalmaz. Nyomelemekben is gazdag. Van benne cink, kobalt, króm, mangán, nikkel, réz és vas. A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagok, flavonoidok, rutin és kvercetin is előfordul benne. Víztartalma 85 százalék, ezért jól oltja a szomjat.
Élettani hatását tekintve a szilva – a benne levő antioxidánsoknak köszönhetően – fokozza az immunrendszer ellenálló képességét, ezen kívül a szív- és érrendszert védő hatása is van. Az utóbbihoz a nagy káliumtartalma is hozzájárul. Béta-karotin-tartalma fontos a zavartalan növekedéshez, a csontfejlődéshez, a látás és a hámszövetek épségének fenntartásához. B1-, B2-, B6-vitamin-, biotin- és pantoténsav-tartalma révén számos anyagcsere-folyamat (szénhidrát-, aminosav- és lipidanyagcsere) megfelelő működését is segíti.
