Amerikai tisztségviselők felvázolták egy pénteki sajtótájékoztatón Washingtonnak az atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatos terveit.
Patrick Shanahan védelmi miniszterhelyettes bejelentéséből kiderült, hogy Donald Trump kormányzata lényegében folytatja elődje, Barack Obama adminisztrációjának nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikáját, de erőteljesebb álláspontot foglal majd el bizonyos kérdésekben, írja az MTI.
A washingtoni sajtótájékoztatón jelen voltak az energetikai minisztérium és a külügyi tárca képviselői is. Bemutatták azt a hetvennégy oldalas jelentést, amelyből kiderül, hogy a kormányzat nem tervezi az amerikai stratégiai nukleáris fegyverzet növelését, de Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el.
A figyelmeztetés nem részletezte, hogy milyen „különleges körülmények” vezethetnek ahhoz, hogy Washington nukleáris ellencsapással válaszoljon, de megjegyezte, hogy az Egyesült Államok, szövetségeseinek és partnereinek civil lakossága, infrastruktúrája, nukleáris hadereje vagy parancsnoksága elleni nem nukleáris támadások beletartoznak ebbe a kategóriába.
A The Wall Street Journal című lap megjegyezte: kibertámadások és baktériumfegyverekkel elkövetett támadások is kiválthatnak nukleáris válaszcsapást.
A fegyveres válaszcsapás ötlete azonban nem egyedi, még ha mások nem is atomrakétával válaszolnának egy hekkerakcióra: a The Telegraph cikke szerint Brüsszelben is készült már olyan törvényjavaslat, amely háborús agresszióként kezeli a virtuális támadást, és engedélyezné a fegyveres védekezést.
A felhatalmazás az amerikai és európai esetben is az orosz és észak-koreai hekkertámadásokra vonatkozik, lényegében így próbálják elriasztani mindkét országot az ellenséges kiberműveletektől.
A védelmi minisztérium dokumentuma összefoglalja, hogy Észak-Korea „egyértelmű és súlyos fenyegetést jelent” az Egyesült Államok és szövetségesei számára, s leszögezi, hogy bárminemű észak-koreai nukleáris csapás, amely az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit venné célba, „a rezsimnek a végét jelentené”.
A jelentés Kínát a potenciális nukleáris ellenfelek közé sorolta. Megállapította: az amerikai atomarzenál képes arra, hogy „megakadályozza Pekinget ama téves következtetés levonásában”, hogy előnyre tehet szert nukleáris fegyverzetének ázsiai alkalmazásával, vagy hogy „nukleáris fegyverzete bármilyen korlátozott mértékű bevetése elfogadható lehet”.
Donald Trump elnök még tavaly utasította a Pentagont az Egyesült Államok atomarzenáljának felülvizsgálatára. Az elnök közleményt adott ki arról, hogy az amerikai stratégia az atomfegyverzet bevetésének minél kisebb esélyével számol, és célja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen irányuló támadások elrettentése, beleértve a nem nukleáris fegyverekkel elkövetett nagyobb támadásokat is. Az elnök az amerikai atomarzenál modernizálását szorgalmazta, a szerinte a orosz és a kínai katonai stratégiában és programokban hangsúlyosabbá vált atomerő elrettentésére.
