A laboratóriumból és kísérleti területekről a transzgenetikusan módosított vetőmag szabadföldi termesztésbe minden előzetes hatásvizsgálat vagy tanulmány nélkül került ki 1996-ban, s négy éven belül az amerikai szántóföldi területek 94 százalékát már genetikailag módosított kukorica, szója és repce foglalta el. Állatok takarmányozására, valamint ezen szervezetek közvetlen fogyasztását a lakosság számára minden előzetes hatásvizsgálatot mellőzve tették azonnal lehetővé. Annak ellenére, hogy a GMO már két évtizede bekerült az élelmiszerláncba, a szövetségi kormány utoljára 1992-ben tett javaslatot arra, hogy a formális tárcaközi tervet újraértékeljék. A Minnesotai Egyetem élelmiszer-biztonsági kutatója, Ted Labuza professzor szerint az Obama-kormány előterjesztése, miszerint egy éven belüli időpontot irányoztak elő a téma felterjesztésére, már régen megkésett. „Húsz évre volt szüksége az amerikai kormánynak ahhoz, hogy a szalmonellát patogénnek nyilvánítsák” – jelentette ki a professzor a Star Tribune-nek, hozzátéve, hogy ez a téma még vitathatóbb.
Jin Spencer, a Star Tribune újságírója arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszeriparnak és az azt ellátó vegyszergyártó vállalatoknak évtizedeken keresztül befolyásuk volt a szabályozásra, eddig azonban nem volt lehetőségük arra, hogy a GM-szervezetek értékelését illetőleg szavazhattak volna. Csupán egy úgynevezett önkéntes konzultáció létezik, ami lehetővé teszi az óriásvállalatok számára, hogy eldöntsék, az FDA kivizsgálja-e az újonnan létrehozott „biotech” termékeiket, avagy sem. „Mekkora őrültség hagyni a vegyipar óriásait, hogy saját teszteléseket végezvén azt megküldjék az FDA-nek, amely válaszképpen közli, hogy láttuk az adatokat a termékek biztonságára vonatkozólag, és ha ti azt mondjátok, hogy ezek a termékek biztonságosak, akkor mi ezt elfogadjuk!?” – vetette fel a bevett gyakorlat kapcsán értetlenkedve Ronnie Cummins, a minnesotai organikus termékeket fogyasztók független szövetségének alapítója.
A Cargill élelmiszer-biztonságért és minőség-ellenőrzésért felelős alelnöke ugyanakkor azzal próbál nyugtatni mindenkit, hogy az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban érdekelt multi alapvetően a biotechnológia szabályozásának modernizálása mellett foglal állást, ugyanakkor szinte mindenki biztos abban, ha a Fehér Házban előterjesztik a szigorításokat és az általuk elrendelt javaslat napirendre kerül, akkor az ellenállást vált ki a főváros egyik legerősebb lobbiszervezeténél, s az óriáskonszern ellenkampányba kezd. „A biotechnológiával foglalkozó piacvezető cégek gyűlölik a szigorításokat” – szögezi le ennek kapcsán Labuza. Így a Cargill is határozottan támogatja a genetikailag módosított szervezetek termesztését, és azt biztonságosnak hirdeti, hiszen a profitorientált agrárvegyipari vállalat gazdasági tevékenységének alapja a GM-szervezetek előállítása és terjesztése. A cég hevesen ellenzi, hogy kötelezővé tegyék számukra a címkén feltüntetni, hogy termékeik „biotech” eredetűek-e, vagy tartalmazhatnak olyan anyagot. A Cargill szeretné elérni, hogy a kormány fontolja meg a „tudományos fejlesztésű” termékek piaci jelentőségét. Ugyanakkor az amerikai állampolgárok úgy gondolják, hogy jogukban áll tudni, ha az adott termék GM-organizmust tartalmaz.
Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban még hosszú éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy a kormány független élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végeztessen. Addig pedig vagy elhiszik a fogyasztók a gyártóknak, hogy ehetők a termékeik, vagy pedig igyekeznek elkerülni az élelmiszeripar fejlesztéseit, táplálkozási célokra azokat nem alkalmazzák, és a továbbiakban nem vállalják a kísérleti nyúl szerepét.
