Tizenkét izraeli F–16C/D Barak használt harci repülőgép beszerzéséről döntött a horvát kormány csütörtökön. Ez az egyik legnagyobb értékű horvát haderőfejlesztés az 1991–1995-ös délszláv háború óta. Andrej Plenovic horvát miniszterelnök a kormányülésen hangsúlyozta, hogy stratégiai döntésről van szó, amelyet teljes felelősséggel hoztak meg. „Ez olyan döntés, amelyet évek óta halogatnak és egyetlen korábbi kormány sem vállalta fel” – tette hozzá. Plenkovic szerint az izraeli harci gépek a következő 25 évre biztosítják a horvát légierő megfelelő csapásmérő képességét.
A harci repülőgépek 2,9 milliárd kunába (125,4 milliárd forint) kerülnek, amelyet tíz év alatt kell kifizetni. Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses korszerűsített F–16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyag raktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazza. A gépek 25-30 évesek.
Az izraeli harci repülőgépek a jelenleg a horvát légierő rendelkezésére álló, korszerűtlen, még az egykori Szovjetuniótól vásárolt, nagyjavított MiG–21 Bisz harci és UM gyakorló repülőgépeket hivatottak felváltani. Jelenleg mindössze egy vagy kettő repül közülük, és azok is minimális időt töltenek a levegőben. Ahhoz, hogy a NATO-tagállam Horvátország továbbra is védeni tudja saját légterét, szükségszerű volt a döntés új gépek beszerzéséről. Az F–16-osok csak 2020-ban érkeznek meg Horvátországba, ezért a horvát kormány tárgyalásokat folytat Izraellel a köztes időre két vadászrepülő bérléséről is.
A horvát védelmi minisztérium tavaly júliusban öt országtól, Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától kért végleges ajánlatot a harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik ország elküldte javaslatát. A horvát sajtó akkor arról cikkezett, hogy Zágráb választása nagy valószínűséggel használt izraeli F–16-osokra vagy új svéd JAS–39 Gripenekre esik majd. Utóbbit később túl drágának találta Horvátország. Az F–16-osok teljes felszereléssel és további kedvezményekkel 403 millió euróba, míg a Gripenek 903 millió euróba kerültek volna. Svédország nem kínálta fel sem a pilóták továbbképzését, sem az infrastruktúrát, sem a gépek fegyverzetét.
A horvát védelmi minisztérium munkatársai az elmúlt hónapokban Izraelben, Csehországban, Magyarországon és Romániában is jártak, hogy információkat gyűjtsenek ezen országok vadászgépflottáiról, a beszerzésük folyamatáról és karbantartásukról. A horvát kormány csütörtöki döntése megosztotta a szakmai és a politikai közvéleményt.
Ivan Selak nyugalmazott pilóta szerint „elhasznált gépekről" van szó, amelyeket az izraeliek 30 évig használtak, és teljes mértékben kihasználtak. „Kérdéses, hogy meddig fognak még repülni” – tette hozzá.
Davor Bernardic, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke úgy vélte: a kormány 30 éves „vödröket” vásárolt, amelyek már repültek, amikor még létezett a Szovjetunió. „Lecserélik a negyvenéves MiG-eket harmincéves F–16-osokra, ami több mint 3 milliárd kunájába kerül majd az állampolgároknak” – mondta.
