Kövér: Ez a seb sosem gyógyul be

Az Országgyűlés elnöke szerint még vannak feldolgozatlan történelmi tragédiák.

HM
2013. 11. 22. 12:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A házelnök az 1932–33 közötti éhínségre emlékezve kiemelte: akik korábban felelősek voltak az ukrajnai eseményekért és más hasonló szörnyű bűnökért, rendszerekre való tekintet nélkül mindig törekedtek arra, hogy megpróbálják kitörölni az emlékezetből a tragédiákat, megakadályozzák a gyászolást és az emlékezést. Ezzel tovább tetézték bűneiket, súlyosbították a tragédiákat, amelyeket okoztak – mondta.

Kövér László hangsúlyozta: lehetetlen megrendülés nélkül gondolni az ukránok tragédiájára, „szinte Magyarországnyi mértékű pusztulásban” volt része e nemzetnek. Égbekiáltó, hogy ezt a bűnt az elkövetése után hetven évvel lehetett csak nevén nevezni, miként az is, hogy ma is vannak, akik elvitatják a történteket. Bár a keresztény emberek erénye a megbocsátás, megbocsátani csak a bevallott bűnöket lehet, olyanokat, amelyekről lehet beszélni – tette hozzá.

A házelnök kifejtette: a magyaroknak is vannak történelmi sérelmeik, tragédiáik, és igényt tartanak a kibeszélhetőségükre. Tisztában vannak azzal, hogy a magyarok is követtek el bűnöket másokkal szemben, és arra törekednek, hogy ezeket „a legjobb lelkiismeret mellett” elismerjék. Éppen ezért ezt várják el másoktól is, akár a magyarokkal, akár másokkal szemben követték el bűneiket – mondta.

Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Világkongresszus elnökhelyettese felidézte: a magyar Országgyűlés tíz éve, 2003-ban fogadta el azt a határozatot, amelyben elítélte a sztálini rezsim tetteit és népirtásnak nevezte a holodomort. Ezt nagyra értékelik, ahogyan azt is, hogy az akkori ellenzéki párt, a mai kormánypárt is támogatta a határozatot – jegyezte meg.

Mihajlo Ratusnij, az Ukrán Koordinációs Világtanács elnöke is megköszönte, hogy a magyar nép és a parlament osztozik a fájdalmukban és a nyolcvan évvel ezelőtti eseményeket elismerték népirtásnak. „Az a nép, amely átérzi más nép fájdalmát, nagyon erős” – fogalmazott. A magyarok és az ukránok egyaránt átélték a kommunista rezsimet, ismerik a bűneit. A holodomor pedig olyan seb az ukrán történelemben, amely talán sosem gyógyul be – tette hozzá.

Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy az ukránok szerte a világon fejet hajtanak a több mint tízmillió ember emléke előtt, akik életüket vesztették „a mesterségesen előidézett éhínségben”. Ukrajna hálás a magyar parlament szolidaritásáért – hangoztatta.

Az esemény végén Hartyányi Jaroszlava az Európai Ukrán Kongresszus köszönő oklevelét és egy, a holodomorra utaló hímzett ikont adott át Kövér Lászlónak. Hasonló ikont adnak minden olyan házelnöknek, akinek az országában a parlament határozatban emlékezik meg a holodomorról.

A holodomor az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: az 1932–33-as éhínség közvetlen halálos áldozatainak számát hét- és tízmillió közé teszik, csak a gyermekáldozatok száma hárommillió volt.

A történészek többsége ma egyetért abban, hogy az éhínség fő oka a Sztálin vezette szovjet kormányzat politikája volt. Emiatt a holodomort gyakran ukrán holokauszt néven is emlegetik, arra utalva, hogy a szovjetek azért idézték elő az eseményeket, hogy leszámoljanak az ukrán néppel, az ukrán parasztsággal. A történészek között arról nincs egyetértés, hogy a holodomorhoz vezető politika kimeríti-e a genocídium jogi definícióját, de több ország már elismerte a történteket népirtásnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.