Orbán: Európában nem élhetünk más pénzén

Az olcsó energiát nevezte az európai versenyképesség jövője szempontjából a legfontosabb kérdésnek a kormányfő.

Tíz éve „azt kértük a Nyugattól, segítse Közép-Európának a Nyugathoz való visszacsatlakozását. ( ) Ma azt várjuk, a Nyugat fogadja el ( ), hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is van saját javaslata, ajánlata egész Európának” – magyarázta a miniszterelnök. Azt várjuk – folytatta –, hogy a Nyugat fogadja el: „amit mi képviselünk, az nem ostobaság, nem unortodoxia, hanem Közép-Európa gondolata”.

Az idő bebizonyította: a közép-európai államok Európához csatlakozása közös sikertörténet – mondta, úgy fogalmazva: Közép-Európa nem köztes Európa többé, hanem a kontinens okkal megbecsült régiója, amely az európai gazdasági növekedés motorja lesz.

Kitért az egy hónappal ezelőtti magyarországi parlamenti választásra is, úgy értékelve, hogy azon elsöprő fölénnyel győzött az európai közép. Nem a szélsőségek – sem a bal, sem a jobb –, hanem a közép kapott felhatalmazást a folytatásra, „a középnek van parlamenti kétharmada” – mondta a kormányfő. Kifejtette: mivel „a vízállás változó, ezért a politikában sohasem az a kérdés, milyen magas ( ) a szélsőségek vízállása, hanem az a kérdés, milyen magasak a gátak. Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország”.

„Nem azt mondom, hogy amit Közép-Európa és azon belül Magyarország csinál, azt érdemes követni másoknak. ( ) De azt azért állítom, hogy az, ami Közép-Európában és azon belül Magyarországon történik, érdemes a tanulmányozásra” – zárta szavait.

Arra a kérdésre, hogy demokratikus-e az a rendszer, amelyben a szavazatok 44 százalékával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni, a kormányfő felidézte, hogy pártja 2010-ben a jelenlegitől eltérő választási rendszerben is kétharmadot szerzett, „az eredménynek ez a fajta módosulása pedig nem új”, hiszen 1994-ben, amikor a szocialisták győztek, a számokat tekintve „pontosan ugyanaz történt”, mint az idei választáson. Hozzátette: amennyiben Magyarországon az angol típusú demokratikus választási rendszer érvényesülne, a kormányoldal 92 százalékos többségre tett volna szert.

Arra a kérdésre, hogy a nyugati minták követésének elutasítása vajon jelenti-e azoknak a nyugati értékeknek a relativizálását és megkérdőjelezését, amelyek közé tartozik a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a kisebbségek, köztük a szexuális kisebbségek tisztelete, Orbán Viktor angolul elmondott válaszában rámutatott a politika és a szakpolitika fogalmának különbségeire. Kifejtette: a nyugat-európai szakpolitikák másolása kedvezőtlen eredményekre is vezethet Közép-Európában, ezért a politikai modellnek a nemzetközi egyezmények keretei között kell maradnia, de a szakpolitikák eltérhetnek a nyugatiaktól. Úgy vélte, nem különböző politikai modellekről van szó, hanem arról, hogy lehet-e ugyanazon modellen belül több megközelítést, egymástól eltérő szakpolitikákat választani.

Hangsúlyozta: nagyobb mozgásteret kell biztosítani a közép-európai államoknak, hogy a Nyugatról származó politikai modellen belül alkalmazhassák a régiónak és az egyes országoknak leginkább megfelelő szakpolitikai megoldásokat.