Vjacseszlav Kantor dúsgazdag ember, vagyonát tavaly a Forbes 2,7 milliárd dollárra becsülte. A most 62 éves üzletember egyike volt azoknak, akik a Szovjetunió bukása után olcsó árért rá tudták tenni kezüket a nagy állami cégekre.
Míg más az olajon, a bankszektoron vagy a médián kaszált óriásit, addig Kantor egy kevésbé magasztos, ám annál jövedelmezőbb ágazatba, a műtrágyagyártásba fektetett. A férfi néhány más orosz oligarchával szemben, akik megbódultak a hatalomtól, nem akart magának saját futballklubot, nem vásárolt óriási jachtokat, és saját médiabirodalmat sem épített fel, inkább festményekbe fektette a pénzét, és próbálta távol tartani magát a politikától. Talán ennek a visszahúzódásának is köszönhette, hogy óvakodott keresztbe tenni Vlagyimir Putyinnak, és így ma az orosz elnökhöz közelálló oligarchává nőhette ki magát.
De hogyan keveredett ő az európai zsidóság élére? Kantor nagyjából 15 évvel ezelőttre datálható hirtelen megtérésére – a Móse nevet is csak felvette – nincs egyértelmű magyarázat, azonban a férfihoz közelálló források szerint ma már olyan komolyan veszi a vallást, hogy kóser konyhát is üzemeltet otthonában. Az orosz üzletember mindenesetre 2007 óta látja el az EJC – a szervezet feladata az európai zsidóság képviselete és érdekeinek védelme a nemzeteket átívelően – elnöki tisztségét, a napokban választották meg harmadjára, előrehozott szavazáson, ellenjelölt nélkül.
Abban nincs is semmi furcsa, hogy egy dúsgazdag filantróp áll az EJC élén, hiszen csak egy ilyen ember engedheti meg magának a pozícióval járó költségeket és feladatokat, a Háárec szerint azonban Kantor személye körül van néhány furcsaság.
Először is a származása. Bár Oroszországban még mindig jelentős számú zsidó él, mégis furcsa, hogy az elsősorban európai uniós zsidóságot egy nem uniós állampolgár képviseli, még ha Kantor Londonban is él. Ez pedig az összes többi kifogással is összefügg. 2007-ben Kantor egy francia elnököt taszított ki az elnöki székből, azóta pedig az európai zsidóságról alkotott kép átalakult, méghozzá Putyin érdekeinek megfelelően.
Az orosz elnök éppen nemrégiben jelentette ki Kantorral karöltve, hogy Oroszország tárt karokkal várja a zsidókat, amely nyilvánvalóan kevésbé szólt nekik, mint a Nyugatnak. Hiszen mit látunk például Franciaországban? A növekvő antiszemitizmus miatt a zsidók tömegével vándorolnak ki Izraelbe, Moszkva üzenete tehát, hogy Oroszországban jobb élni, mint Franciaországban.
Ez ráadásul csak a jéghegy csúcsa. Az ellenzéki izraeli napilap szerint Kantor megválasztását azért kellett korábbra hozni, hogy a többi potenciális jelöltnek ne legyen ideje felkészülni a kampányra. Ezzel pedig az orosz oligarcha már egy másik stratégiai lépésére készült, nevezetesen, hogy akárcsak korábban francia elődjét, meg akarja buktatni az amerikai elnököt a Zsidó Világkongresszus (WCJ) élén. Az egész világ zsidóságát képviselő szervezet vezetője hagyományosan amerikai, az Egyesült Államokban élő nagy számú és befolyásos zsidóság miatt, ha azonban a 2017 áprilisában esedékes tisztújításon Kantornak sikerülne őt kiütni a nyeregből, vagy elfoglalnia helyét, az óriási orosz lobbierővel bírna.
Hogy a két, elméletileg egymáshoz közel álló szervezet néha egyébként is külön utakon jár, azt jól jelzi a tavalyi, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 70. évfordulójára rendezett megemlékezés is. A rendezvényről két fontos szereplő hiányzott, az egyik Oroszország a lengyelekkel való vitája miatt, hogy ki szabadította fel a tábort, a másik pedig az EJC. Kantorék inkább saját megemlékezést szerveztek maguknak a csehországi theresienstadti koncentrációs táborban.
A Háárec szerint az európai zsidóság jelentős részének fogalma sincs az EJC munkájáról, vagy akár arról, hogy ki Vjacseszlav Kantor. Az elnöki pozíció azonban presztízzsel és óriási lobbierővel bír, amit pedig a politikában és az üzletben is kamatoztatni lehet. Utóbbira példa, hogy a Kantor által támogatott és életre hívott, hangzatos nevű Európai Tanács a Toleranciáról és Megbékélésről nevű szervezet elnökének Tony Blair egykori brit kormányfőt nevezték ki.
A szervezet honlapjának tanúsága és a híradások szerint az alkalomból írt lelkes levélen kívül Blair azóta sem végzett semmiféle értékelhető munkát újdonsült pozíciójában. Azt azonban el lehet képzelni, hogy egy korábbi brit miniszterelnök kapcsolatai révén milyen hasznos tud lenni a célok elérésében, például Oroszország megítélésében.
Ennek fényében pedig már nem is meglepő a napilap által több európai országban végzett körkérdés eredménye. Az orosz oligarcha ugyanis Nagy-Britanniában például nagy népszerűségnek örvend, Franciaországban és Belgiumban már nem sokra tartják munkáját, míg Magyarországról Heisler András felemásan úgy nyilatkozott, jó a kapcsolatuk az EJC-vel, de a szervezetnek erősebbnek kellene lennie. Ami magát Kantort illeti, a Háárec riportja szerint a férfi nem reagált megkeresésükre, az EJC viszont tagadta a vádakat, és lejárató rágalomhadjáratának nevezte a cikket.
