100 éve született Szendrői Jenő építész

Száz éve, 1913. február 13-án született Szendrői Jenő Kossuth- és Ybl-díjas építész.

Grund
2013. 02. 13. 15:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Makón született, felmenői, a Straubertek a 18. század elején kerültek Szegedre. A reáliskolában legjobban a matematikát szerette, és 1930-ban a budapesti Műegyetem építészmérnöki karára iratkozott be. Diplomájának megszerzése után a bécsi Technische Hochschule mesteriskolájában városrendezésből doktorált.

Hazatérve 1937-től Nyíri László tervezőirodájában statikusként, majd Wanner Jánosnál és Möller Károlynál építészként, 1939-48 között önálló tervezőként dolgozott. Első nagy munkája az Anyag- és Árhivatal Fő utcai épületének statikai tervezése volt. 1948-ban az első állami tervezőiroda, a MATI (Magasépítési Tervező Iroda) megalakulásakor az egyik középület-tervező csoport vezetője lett. Ebben az időben készült épületei: a Fehérvári úti SZTK-rendelő (Lévai Andorral), az Agrártudományi Egyetem Ménesi úti épülete (Lauber Lászlóval) és a Honvédelmi Minisztérium – ma az Alkotmányvédelmi Hivatalnak otthont adó – Falk Miksa utcai épülete (Lauberrel). 1950-ben szintén Lauberrel első díjat nyertek a metró Baross téri állomásának tervével, de végül nem ezt a változatot építették meg. Ekkor már egyre szigorodtak a szocreál építészetet megkövetelő kultúrpolitikai elvárások, emiatt Szendrői felhagyott a középület-tervezéssel, és áttért az ipari épülettervezésre.

Forrás: Wikipedia


1951-ben főmérnöknek nevezték ki az Ipari Épülettervező Vállalathoz (Iparterv), ahová vele tartott Lauber is. Együtt tervezték meg a Honvédelmi Minisztérium – jelenleg a Honvéd Vezérkarnak helyet adó – Balaton utcai épületét, a Fehérvári úti Vas- és Fémipari Kutatóintézetet, valamint a sztálinvárosi Dunai Vasmű bejárati épületét.

1953-57 között az Iparterv igazgatója, ezután 1971-ig ismét főmérnöke volt. Munkássága során arra törekedett, hogy az ipari épülettervezés a technológia méltó partnerévé váljon, és hogy a tervezésben biztosítsa az igényességet, a minőséget. Ennek szellemében szerkesztette meg a vállalati tervkatalógust, illetve kezdeményezte az Ipari tervezés – Gépgyárak című építés- és tervezéstani kézikönyv összeállítását. Irányítása alatt az Iparterv a hazai ipari épülettervezés központjává, a vasbeton építőanyagok Európában először alkalmazott helyszíni előregyártásának kidolgozásával pedig nemzetközi hírűvé vált. Ez utóbbiért az Iparterv 1961-ben megkapta az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) által frissen alapított Auguste Perret-díjat, a két évvel később odaítélt Kossuth-díjjal pedig Szendrőit is elismerték.

Aktív szerepet vállalt a Magyar Építőművészek Szövetségében (MÉSZ), 1954–56-ban főtitkárként, 1970–72 között elnökként. A fiatal szakemberek önálló gondolkodásra nevelésének céljával vállalta el 1957-ben a MÉSZ mellett működő Mesteriskola vezetését. Az iskolát a minisztérium 1960-ban megszüntette, 1970-es újraindulásától haláláig azonban ismét ő vezette. 1971–1978 között a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként oktatta az új építésznemzedéket.

Munkásságát 1955-ben Ybl-díjjal, 1988-ban a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjével, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, 1997-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Tiszteletbeli Mester (magister honoris causa) címével is elismerték.

Szendrői Jenő 2000. május 20-án halt meg, kívánságára Csobánkán temették el. 2005-ben emlékének megőrzésére a MÉSZ Szendrői-díjat alapított.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.