Keresés
Magyar Nemzet
2021. március 9., kedd, Franciska, Fanni napja
HÍR TV – SAJTÓKLUBA pofátlanságnak vannak fokozatai.
Archívum, Kultúrgrund
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/kulturgrund/egy-humanista-polihisztor-nepzenekutato-3873983/

Egy humanista polihisztor népzenekutató

125 éve született Lajtha László

Azt, hogy a kommunista-szocialista éra milyen mérhetetlenül nagy károkat okozott kulturális emlékezetünkben-identitásunkban, és hogy mennyire befolyásolják ezek a mai korunkat meghatározó értékválságot, szinte fel sem tudjuk mérni. Leginkább akkor sikerül tetten érni ezt a folyamatot, amikor szembesülünk egy-egy méltatlanul elhallgatott vagy erősen háttérbe szorított, példaértékű, kimagasló életművel, amelyek helyett sokkal szerényebb művészi értékeket erőltettek az országra akár az iskolapadban, akár a kulturális, akár a tudományos életben. Lajtha László is a politikai okokból mellőzött nagyjaink sorát gyarapította az elmúlt rendszerben, és – Dohnányihoz hasonlóan – újrafelfedezése lassan halad.

Lajtha László 125 éve, 1892. június 30-án született Budapesten, polgári családban, édesanyja azonban Erdélyből származott, és ez alapjaiban határozta meg későbbi identitását, amely aztán szerteágazó életműve számtalan területén inspirálta. Lajtha László ugyanis nemcsak zeneszerző volt, hanem népzenekutató, zenepedagógus, zongoraművész, karmester, egyházzenész, hangversenyszerkesztő, zenei ismeretterjesztő, hangszertörténeti szakember, tudományszervező, a nemzetközi kultúrdiplomácia kiemelkedő alakja, aki még jogtudományi doktorátust is szerzett.

Akinek írásaiból kora egyik legszélesebb látókörű polihisztorának képe rajzolódik ki. Egy olyan emberé, aki képes volt rendszerszinten látni a problémákat és a lehetséges megoldásokat.

Ezek közé tartozik például az is, hogy elsőként ő szorgalmazta a népzene néptánccal és népszokásokkal egységben való gyűjtését és hangosfilmen rögzítését, amely akkor még teljesen új technikának és szemléletnek számított, ma pedig alapvető eleme a népzenekutatásnak. Ehhez hasonló léptékű volt a Magyar Rádióban a Pátria-lemezekre felvett gyűjtéssorozat is, amelynek széki felvételei gyakorlatilag megalapozták a mezőségi falu dominanciáját a táncházmozgalomban.

Lajtha emberi nagyságára jellemző volt, hogy 1948-ban egyéves londoni munkája után annak ellenére hazatért, hogy pontosan tudta, nem sok jóra számíthat. Itthon meg is fosztották az állásaitól és egzisztenciálisan ellehetetlenítették, nyugaton maradt fiaival hosszú időn keresztül csak levélben tarthatta a kapcsolatot. Amíg a Magyar Rádió zenei vezetője volt, megtiltotta, hogy a saját műveinek előadását közvetítsék a rádióban, nem akarta önmagát előnyhöz juttatni. Amikor pedig népzenekutatói munkásságáért 1951-ben a kommunista kormánytól megkapta a Kossuth-díjat, a vele járó pénzösszeget – nehéz anyagi helyzete ellenére – az utolsó fillérig szétosztotta a diktatúra áldozatai között.

Lajtha a 20. század első felének kulturális örökségünket meghatározó nagy generációjához tartozott. A nála egy évtizeddel idősebb Bartóknál és Kodálynál is tanult egy ideig, előbbinél zongorát, utóbbinál zeneszerzést, az 1910-es évektől kezdve pedig velük együttműködve teljes erővel vetette bele magát ő is a népzenekutatásba, az I. világháború kitöréséig Erdély területén gyűjtött.

Pályája üstökösként ívelt volna felfelé – Bartók Lajthát a legígéretesebbek között emlegette –, ha nem tör ki a világháború, ő ugyanis hazafiúi kötelességének tartotta, hogy önként bevonuljon, a fronton négy évet töltött tüzértisztként.

A lövészárokban is hű maradt a kultúrához: a halál árnyékában, a lövések szüneteiben irodalmi műveket, partitúrákat olvasott, vázlatfüzetébe komponált, Bartókkal is tartotta a kapcsolatot. Hazaszeretete és a népzene mellett másik meghatározó eleme zenei munkásságának a francia művészvilággal való szoros kapcsolata: ez a kettő, a népzene és a francia zene az, ami a kompozíciós nyelvezetét a leginkább meghatározta. Előbbi a gyökereket, utóbbi az újhumanizmus szellemében a romantika zsákutcájából való kiutat jelentette számára, ezzel azonban a más alapokon álló magyar zenei életben is magányos maradt.

Az igazi törést a kommunista fordulat jelentette a pályáján. Számos társadalmi szempontból is fontos állása volt a Magyar Rádióban, a Nemzeti Zenedében vagy a Néprajzi Múzeumban, ezeket azonban 1948–49 során fokozatosan elvesztette. Műveit innentől nem játszották, őt magát „a nyugat-európai kozmopolitizmus és formalizmus” követőjeként tartották számon, A bujdosó lány című, Tamási Áronnal közös alkotásukat soviniszta, irredenta lázításnak minősítették és betiltották. Volt olyan esztendő, amikor egyetlen ütem sem hangzott el hazai hangversenyteremben a műveiből. Ennek ellenére szüntelen komponált, szimfóniát írt például a levert ’56-os forradalom emlékére is. Zeneszerzőként teljesen félreállították, népzenekutatóként egy idő után engedélyezték, hogy dolgozhasson, taníthasson, miközben a legnagyobb – nyugati székhelyű – nemzetközi népzenei intézmények fontos tisztségeit töltötte be. A rendszerváltás utáni újbóli felfedezésének egyik legfontosabb motorja Solymosi Tari Emőke zenetörténész, a Lajtha-életmű legavatottabb kutatója.

Röpülj, páva!

Fasang Árpád karnagy a Röpülj, páva! mozgalom elindítójaként szerzett elévülhetetlen érdemeket a magyar zenetörténetben. A 105 éve, 1912. június 30-án, Krakkóban született karnagy, zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán nagy tisztelője volt, és ez az egész életét meghatározta. Kodály követőjeként fontos szerepet vállalt a hazai kóruskultúra terjesztésében, számos énekkart vezetett, a Röpülj, páva! mozgalommal pedig elfeledett népdalok sokaságát emelte újra a dalkörök repertoárjára. Készített tankönyvet, énekeskönyveket, zeneszerzőként pedig elsősorban kórusművei, orgonadarabja és kamarazenei alkotásai jelentősek.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

NEMZETKÖZI NŐNAP

Varga Judit: A nőiség kihívásokkal néz szembe
– Nőnek lenni a történelem során mindig bátor vállalkozás volt – hangzott el el a Fiatal Családosok Klubjának nőnapi konferenciáján.

NEMZETGAZDASÁG

Matolcsy György: Újra kell indítanunk a 2020-as éveket
„Döntően nem a régi gazdasági szerkezetet kell helyreállítani, hanem előre kell törni a 2020-as évek új technológiai forradalma felé” – írta a jegybank elnöke.

Kiemelt

Út a zenéhez – Beszélgetős műsor indul a Klasszik Rádióban
A március 9-től hetente két alkalommal jelentkező adásokban a zenekar művészeti vezetőjével, Hámori Máté karmesterrel Horváth Gergely műsorvezető beszélget.

Poszt-trauma

Hómofiszra, magyar!
A kormány lehetővé tette a cégeknek az otthoni munka adómentes támogatását, sokan élnek is vele.

Poszt-trauma

Fegyőr Bandi, a jövőbe látó
Ha valamiben jó vagy, sose csináld ingyen!

Poszt-trauma

Gyurcsány hazug világa 
A mi világunk a lehető legtávolabb áll Gyurcsányétól, ezúttal nem fogjuk hagyni, hogy megvalósítsa az álmait.

Aktuális

Bocsánatkérés helyett eltiltást kapott a játékvezető
Sebastian Colțescu az UEFA szerint sem volt rasszista, viszont „helytelenül viselkedett”.

Fricz Tamás blogja

Varju László és Varga Zoltán urak, mikor tűnnek már el a közéletből?
Kijelentéseik messze túllépnek a szokásos ellenzéki csúsztatásokon és a „szimpla” hazugságokon.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!