Keresés
Magyar Nemzet
2021. március 9., kedd, Franciska, Fanni napja
HÍR TV – SAJTÓKLUBA pofátlanságnak vannak fokozatai.
Archívum, Kultúrgrund
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/kulturgrund/hittel-szivvel-hazaszerettel-4010130/

Hittel, szívvel, hazaszerettel

A Lajtha-csoport népzenekutató tevékenységét mutatja be a Magyarság Házában nyílt kamarakiállítás.

Bár a 20. századi magyar zeneszerzés és népzenekutatás legnagyobb és legmeghatározóbb alakjait nyugaton a három nagy magyarként emlegették, Lajtha László sosem tudott kilépni Bartók Béla és Kodály Zoltán árnyékából. Jelentőségének kicsinyítésével és elhallgatásával a kommunista rendszer okolható, amelynek máig ható szellemrombolása a proletárideológiával barátságtalan viszonyt ápoló Lajtha életművét és annak folytatását is súlyosan érintette.

Nem véletlen, hogy Az igaz hitben végig megmaradjunk című kiállítást megnyitó Solymosi Tari Emőke zenetörténész elsősorban az 1963-ban elhunyt zenetudós megtörhetetlen jellemének, emberségének és küzdelmének hangsúlyozásával igyekezett képet alkotni a Lajtha-csoport munkájáról és jelentőségéről. A tárlat címe egy 16. századi hitvalló énekből származó idézet, amelynek különlegessége, hogy ez a legutolsó anyag, amelyet Lajtha – néhány nappal a halála előtt, Bucsu községben – feljegyzett.

A Lajtha-kutató emlékeztetett arra, hogy a zeneszerző barátai intelmei ellenére és nemzetközi elismertsége csúcsán, éppen az 1948-as kommunista fordulat idején tért haza Londonból, ahová egyéves filmzeneszerzői szerződés kötötte. Ekkorra elveszítette igazgatói állásait: más ült már a Magyar Rádió zeneigazgatói székében, leváltották a Néprajzi Múzeum vezetői posztjáról és kiszervezték alóla a Nemzeti Zenedét is, amelynek ő volt az utolsó főigazgatója.

Fő „bűne” az volt, hogy megtagadta aláírását a Mindszenthy bíboros elleni konspirációs eljáráshoz. Csípte a hatalom szemét az is, hogy korábban rendszeresen utazott Nyugatra, ahol addigra zeneszerzőként, népzenetudósként és kultúrdiplomataként is elismertté vált. Már a két világháború között is fontos tisztségeket töltött be, alapító és igazgatósági tagja volt például a Nemzetközi Népzenei Tanácsnak. A magyar zeneszerzők közül elsőként választották 1955-ben a Francia Szépművészeti Akadémia tagjává, ám az állam egészen 1962-ig nem engedélyezte, hogy kiutazzon.

Lajtha számított ugyan az ellehetetlenítésére, arra nem, hogy kenyér nélkül marad a hazájában, és külföldön hagyott gyermekeit – Lászlót és Ábelt – sem láthatja viszont. Mivel csendes ellenállásában is mindig az egyenes, hivatalos út híve volt, nem próbálkozott szökéssel, hanem az éhhalál küszöbén emigrációs útlevéléért folyamodott. Elutasították, de miután hírneve miatt a helyzet 1951-re rendkívül kellemetlenné vált, útlevél helyett Kossuth-díjat kapott. A végül nyomásra elfogadott elismeréssel járó pénzt Lajtha szétosztotta a diktatúra üldözöttjei között.

Az állam végül biztosította a megélhetését is, így az elveihez és kikötéseihez makacsul ragaszkodó Lajtha gyakorlatilag szabad kezet kapott egy népzenegyűjtő csoport megalakításához. Solymosi Tari Emőke felhívta a figyelmet a Lajtha kikötéseiben és az azok elfogadásában rejlő ellentmondás abszurditására. A tudósnak ugyanis engedélyezték az akkor tiltott egyházi anyagok és részben szakrális gyökerű népénekek gyűjtését, ráadásul kutatócsoportja tagjait is szabadon választhatta meg.

A halála után még több mint egy évtizedig működő csoportot Noé bárkájaként is emlegették, mivel alapítója a rendszer üldözöttjeit vette maga mellé. Közéjük tartozott a nemrég elhunyt legendás néprajztudós Erdélyi Zsuzsanna, aki csatlakozása előtt az első női magyar diplomataként lett a rendszer számkivetettje; Rajeczky Benjámin ciszterci szerzetes, zenetörténész; Marosi György ciszterci pap; Fábián László, a munkájától politikai okból eltiltott ügyvéd; valamint az egykori apáca, Tóth Margit népzenekutató, aki Lajtha halála után a Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményének vezetője lett.

A kiállítás a csoport által Sopron és Vas megyében gyűjtött anyagot, főként egyházi népénekeket és hangszeres zenét mutat be. A korábban Erdélyben tevékenykedő Lajtha az egész országra ki akarta terjeszteni a gyűjtést, de haláláig csak ezt a két megyét tudta áttekinteni. „A kiállítás emléket állít a tudósnak, a hívőnek, egy nagyszerű embernek, aki a magyar történelem egyik legnehezebb korszakában hősként végezte a magyar kultúráért vállalt feladatát” – fogalmazott Solymosi Tari Emőke.

A tárlat felvonultatja az írott anyagra támaszkodó népénekek nyomtatott forrásait, énekes- és imádságos könyveit és a lejegyzéseket. Meghallgathatók a fonográfhengereken, magnószalagokon rögzített népénekek, például Lajtha László és Domokos Pál Péter egyes gyűjtései. A kiállításon látható néhány bútor is, amelyeket Lajtha Erdélyből hozott magával, egy filmrészleten pedig Erdélyi Zsuzsanna idézi fel a csoport megalakulását és működését. Térképeken tekinthető át a gyűjtések földrajzi hálózata, felsorakoznak az 1960-as években gyűjtött szakrális tárgyak, és a látogatók néhány népi hangszert is megtekinthetnek a csoport gyűjtéséből.

A Néprajzi Múzeum tulajdonában lévő anyagból a 2012-es Ars Sacra Fesztiválon már rendeztek egy sikeres tárlatot. A Magyarság Házban nyílt kamarakiállítás – szintén Pálóczy Krisztina kurátor rendezésében – március 20-áig látható.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

NEMZETKÖZI NŐNAP

Varga Judit: A nőiség kihívásokkal néz szembe
– Nőnek lenni a történelem során mindig bátor vállalkozás volt – hangzott el el a Fiatal Családosok Klubjának nőnapi konferenciáján.

NEMZETGAZDASÁG

Matolcsy György: Újra kell indítanunk a 2020-as éveket
„Döntően nem a régi gazdasági szerkezetet kell helyreállítani, hanem előre kell törni a 2020-as évek új technológiai forradalma felé” – írta a jegybank elnöke.

Kiemelt

Út a zenéhez – Beszélgetős műsor indul a Klasszik Rádióban
A március 9-től hetente két alkalommal jelentkező adásokban a zenekar művészeti vezetőjével, Hámori Máté karmesterrel Horváth Gergely műsorvezető beszélget.

Poszt-trauma

Hómofiszra, magyar!
A kormány lehetővé tette a cégeknek az otthoni munka adómentes támogatását, sokan élnek is vele.

Poszt-trauma

Fegyőr Bandi, a jövőbe látó
Ha valamiben jó vagy, sose csináld ingyen!

Poszt-trauma

Gyurcsány hazug világa 
A mi világunk a lehető legtávolabb áll Gyurcsányétól, ezúttal nem fogjuk hagyni, hogy megvalósítsa az álmait.

Aktuális

Bocsánatkérés helyett eltiltást kapott a játékvezető
Sebastian Colțescu az UEFA szerint sem volt rasszista, viszont „helytelenül viselkedett”.

Fricz Tamás blogja

Varju László és Varga Zoltán urak, mikor tűnnek már el a közéletből?
Kijelentéseik messze túllépnek a szokásos ellenzéki csúsztatásokon és a „szimpla” hazugságokon.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!