Szijártó József független polgármester a szombaton tartott hivatalos megnyitó ünnepségen felidézte, hogy az állami tulajdonú Nádasdy−Széchenyi-várkastély kezelői jogát csak a közelmúltban vette át a település. Az alig 1100 lakosú Egervár számára nemcsak a múltat jelenti a műemlék, hanem a jövőt is, mert a felújítás révén újjáéledhet a turizmus.
Hende Csaba honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy az egervári várkastély a törökök elleni végvári harcok idején töltött be fontos szerepet. A nyugati határszél egyik végváraként 150 évig szolgálta a Habsburgok vezette Magyar Királyság biztonságát.
A miniszter kitért arra is, hogy a felújítást követően fenntartani és működtetni is kell a látogatóközpontot, de „ahogy a létrehozásban, úgy ebben sem fog magára maradni Egervár”. Emlékeztetett rá: a 2010-es kormányváltás óta Magyarország által elért eredmények − a történelmi mélységű, egy százalék alatti infláció, az ipari termelés 5,5 százalékos éves növekedése vagy a bruttó hazai össztermék 1,7 százalékos növekedése − azt igazolja, hogy „az óriási erőfeszítések meghozták az eredményüket”, ennek egyik példája a kastélyfelújítás.
Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés fidesz–KDNP-s elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a megye egyik legnagyobb értéke újulhatott meg, s ma már a belső berendezése is párját ritkítja. Nemcsak élményturisztikai célokat szolgál majd ezentúl, de rendszeresen tartanak kulturális eseményeket is, köztük az ország legrégebben működő nyári színházának előadásait.
Virág Zsolt projektmenedzser arról beszélt, hogy a jelenlegi Magyarország területén 1200 kastély és 4800 kúria teljes bútorzata tűnt el a második világháborúban és az azt követő időkben, ezért a berendezés beszerzése volt az egyik legnehezebb feladat. Az 1288-ban állt vár helyén később felépült várkastély mai formájában a késő reneszánsz korát idézi meg, s a turizmuson kívül oktatási célokat és a színházi életet is szolgálja.
Miután az ország jelenlegi területén lévő hatvan hasonló, négy sarokbástyás várkastély közül egyetlenként az egervári maradt épen, bútormásolatokkal egy reneszánsz és egy barokk termet is berendeztek az akkori körülményeket felidézve.
A műemléket okostelefonos kalauzolással, a magyar mellett angol, német és szlovén nyelvű magyarázatokkal járhatják végig a látogatók, és a korabeli élettel, az étkezési szokásokkal vagy a fegyverhasználattal is megismerkedhetnek.
A 638 millió forint költséggel a reneszánsz kor mindennapi életét bemutató látogatóhellyé alakított létesítmény beruházásához 531 millió forint támogatást nyújtott a Nyugat-dunántúli operatív program (NYDOP). A Belügyminisztérium önerőalapjából ehhez 63 millió forintot nyertek, 44 milliót pedig az önkormányzat biztosított.
Egy újabb nyertes pályázat révén 98,2 millió forintos, szintén az NYDOP biztosította támogatással 196,3 millió forintos beruházással korszerűsítik a közeljövőben a konyhát, illetve korhű berendezésű szobákkal szálláshelyet alakítanak ki a műemlék épületben.
