Tito Puente, a Mambókirály 90 éves lenne

Kilencven éve, 1923. április 20-án született Tito Puente amerikai muzsikus, a „latin zene királya”, akit a mambó röpített a világhír magasába.

Grund
2013. 04. 20. 17:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tito Puente színes, sokak szerint rikító színpadi megjelenésével, energiával teli muzsikájával, nem lankadó turnézó kedvével máig a latin zene egyik szimbóluma. A töretlenül népszerű Puente zenéjével évtizedeken át teremtett hidat generációk és népcsoportok között, utat talált New York spanyol Harlemének latin közösségeiből a táncparkettek világába, miközben muzsikája folyamatosan megújult. Klasszikus, karibi alapokra épülő salsája (a szó jelentése szósz) sugárzóan örömteli hangulatot áraszt, amelyre nem lehet nem táncolni.

A Puerto Ricó-i ősöktől származó Puente táncos akart lenni, de álmai szétfoszlottak, amikor egy balesetben ínszalagszakadást szenvedett. A zene felé fordult, tizenhárom évesen kezdett dobolni Ramon Olivero big bandjében, később zeneszerzést, hangszerelést és zongorázást tanult a híres Juilliard zeneiskola növendékeként. Mindeközben magába szívta a népszerű kubai muzsikus, Machito zenéjét, aki sikeresen egyesítette a latin zene vitalitását a modern dzsessz kifinomultságával.

Puente 1947-ben alapította a héttagú Piccadilly Boys nevű zenekart, amelyet két ével később nagyzenekarrá bővített. Az ő dalai indították el a mambólázat, ennek köszönhette a haláláig büszkén viselt Mambókirály becenevet. Hozzájárult az 1950-es évek cha-cha-cha-hullámának elindításához is, amely először csak egy zenei forma volt, majd 1954 után lett divattánc, a rumba és a mambó egyfajta érdekes változata. Puentét 1952-ben, a nem kubai származású zenészek közül egyedüliként, meghívták A kubai zene 50 éve című rendezvényre.

Repertoárja a big-band dzsessztől a bossa nován keresztül a popzenéig terjedt, de leginkább a salsához ragaszkodott (bár ezt az elnevezést soha nem kedvelte). A salsa heves, forró ritmusa nagyrészt az ő zenéjének köszönhetően hódította meg a világ szórakozóhelyeit. Puente több mint hat évtizedes pályafutása során száznál több lemezt adott ki, és megszámlálhatatlanul sok albumon szerepelt vendégzenészként. Megfordult a világ nagy dzsesszfesztiváljain, a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Dizzy Gillespie, Dexter Gordon, Miles Davis. 1996-ban meghívták az atlantai aranyolimpia záróünnepségére, az általa akkor használt dobok ma Washingtonban az amerikai történelemnek szentelt múzeumban láthatók.

Puente játékának minden egyes üteme a helyén szólt, előadását elképesztő show-elemekkel tarkította. Képzett muzsikus volt, tökéletesen szólaltatta meg a vibrafont, a zongorát, a kongát és a bongót, és nem jött zavarba akkor sem, ha szaxofont fogott a kezébe. Szerzeményeit mások is örömmel játszották, Carlos Santanának például az 1970-es évek elején nagy anyagi és művészi sikert hozott olyan Puente-kompozíciók feldolgozása, mint az Oye como va és a Para los rumberos. Puente egyik sztárja volt az 1992-ben bemutatott A mambó királyai című filmnek, amely által a fiatalabb generáció is megszerethette.

A zenész 1997-ben Bill Clinton elnöktől nemzeti művészeti érdemérmet vehetett át. 1990-ben a hollywoodi Hírességek sétányán kapott csillagot. 2000. június 1-jén halt meg 77 éves korában, néhány hónappal azután, hogy átvette ötödik Grammy-díját. Ugyanebben az évben az első Latin Grammy-gálán posztumusz díjjal ismerték el munkásságát, 2003-ban Grammy életműdíjat kapott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.