Varnus Xavér és a kamaszok szerelme

Egyszerre simogatja egy kamasz és a fiatalkorú unokanővére: az orgonaművész saját könyvében ír élményéről.

Bizonyos országokban természetes a többnejűség, másutt tiltják; a régi görögök természetesnek tartották a serdülőkkel való testi szerelmet, míg ma ezt bizonyos országokban bűncselekménynek ítélik.

A szenvedély elragadtatása: hányszor és hányszor érezheti a fiatalember a vágyat, hogy hozzáérhessen egy kamaszlány puha, öntudatlanul alvó gyermekmelléhez, vagy befúrja a fejét egy érzéki és langaléta egyetemista fiú nyaka és válla közötti gödörbe! S hányszor simítják vissza, mennyivel többször, minthogy eltolnák maguktól! ( )

Tudom-e még más füllel hallgatni Scarlatti szonátáit, mint akkor, azon a Bayeaux-i, gyertyafényes hangversenyen, amelyen balról egy tizenhat éves fiú, jobbról egy tizenhét éves lány – unokatestvérek – simogatták az esőköpeny alatt rövidnadrágos combomat az ódon püspöki palota udvarán, akárcsak egy reneszánsz, firenzei festmény kelt volna életre? Ha felidézném a történelemből mindazokat a zseniket, akik így éreztek, e könyv összes lapja nem lenne elegendő!”