Keresés
Magyar Nemzet
2019. július 21., vasárnap, Dániel, Daniella napja
Archívum, Mindenzene
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/mindenzene/nagyon-nem-zene-3912011/

Nagyon nem zene

A Petőfi beleszürkült a mezőnybe, mint egy hajdan szépreményű középcsatár, és semmi nem különbözteti meg a többi adótól.

Bár a rádió aranykorának, amelynek Woody Allen állított felejthetetlen, csillagporos emléket, már régen vége, azért temetni is korai lenne. Bizonyos szempontból olyan, mint a CD, minél többen kongatják felette a vészharangot, annál vitálisabbnak tűnik. Ami persze nem csoda, pompás egy műfaj, rádiózni jó, és rádiót hallgatni is jó. Még mindig, bár a korszellemet tükröző, úgynevezett kereskedelmi rádiók túlnyomó többségéhez kötélidegek kellenek, amennyiben nem vált reflexszerűvé egy gyors mozdulat az állomásváltó gomb irányába.

A rádiózásban kiemelt jelentőségű a reggeli műsorsáv, a tulajdonosok elsősorban ide vásárolnak úgynevezett sztárokat vagy olyan műsorvezetőket, akikről úgy vélik, hogy azok. Logikus lépés, a hallgatottság magas, sokan még ma is szinte egyszerre kapcsolják be a készüléket a kávéfőzővel, a dugókban anyázva araszolók jelentős része is rádiózik, és szól a rádió a műhelyekben, a boltokban és – ha kell, ha nem – a vendéglátóipari üzemegységekben is, amitől már a nap elején meg lehet vadulni, de ez a személyzetet többnyire nem zsenírozza.

Ami a tartalmat és a kínálatot illeti, az országosan fogható adók szinte egy kaptafára tolják az aznapra szóló első adrenalinadagot, az azóta is alulmúlhatatlan Boros–Bochkor-duó színre lépése óta a mérce és a modor azonos. Hadarás, kényszeres nevetgélés, holott semmi vicces nem hangzik el, tájékozatlanság és műveletlenség. A Kossuthról itt most nem beszélünk, legyen inkább a Petőfi. A közszolgálati „kettes” reggeli műsorának címe Talpra, magyar!, úgy nagyjából ennyi maradt meg a szétvert előző érából, az MR2-es korszakból. A rádió úgy definiálja magát, hogy az MR1-től (Kossuth) eltérően színes zenei kínálatával a fiatal hallgatóközönséget próbálja megcélozni. Szlogenje így hangzik: „Életed ritmusa”. Ez ugyan jóval kevésbé szellemes, mint a többek között Horváth Gergely nevével fémjelzett társaság sziporkái, de azért elmegy. Mindenesetre pontosan rímel a Petőfi „néppártosodására”, egy kicsit ugyan unalmas, ám bevonzhatja azokat a széles tömegeket is, amelyek az előző vonalból nem értettek egy árva szót sem. Ami a Class FM eltűnése után nem utolsó szempont, sőt.

Hogy cserébe a Petőfi beleszürkült a mezőnybe, mint egy hajdan szépreményű középcsatár, és nagyjából semmi nem különbözteti meg az összes többi adótól, az jól érzékelhetően nem számít. A Talpra, magyar! műsorvezetői Levente (Harsányi), Mariann (Peller) és Janó (Kardos-Horváth). Utóbbi eléggé kilóg a sorból. Felfelé. Jelenléte megakadályozza, hogy mindent eluraljon a felszínesség, és totál érdektelenné váljon a négyórás műsorfolyam kiszámítható csordogálása. Kardos-Horváth jól hozza a bicajos-vegetáriánus-családos szelíd fazont, akit nehéz nem kedvelni. Jó, ezt el is vártuk tőle, miután annak idején a boldog emlékezetű Kaukázus zenekar élén oly pontosan definiálta mindazt, amit például a Tesco jelent, és mégiscsak felnyalt az égre egy bélyeget. Semmi áljókedv és mesterkéltség, van viszont okos megjegyzés és alázat, akár a kollégák felé is. Nem trollkodja szét a másik mégoly érdektelen mondanivalóját, sőt menti, ami menthető. Nem alázza szét a sík hülye betelefonálót, a türelme végtelennek tűnik.

Ami viszont menthetetlen, az a zene. Mert a monotonitással még csak ellennénk, félóránként hírek (egy négyórás autóúton ettől azért sérül az agy rendesen), időjárás, önazonosítók, elválasztók, reklámok katonás rendben, SMS-ezők, betelefonálók, játék, ahogy ez már lenni szokott, és a bedobott, továbbvitt témákkal (hideg van, autóstop, madárinfluenza, szemérmetlen lakásbérleti díjak) sincs különösebb baj. Na de ez, ugye, mégsem egy beszélő rádió, hanem fiatalokat (kik azok, milyen ízléssel, szeretik azt, amit kapnak, vagy csak lefagyott az iPhone-juk?) megcélzó, zenés adó. És amit hallunk, csekély kivételtől eltekintve nagyon nem zene. A legunalmasabb mainstream, nulla progresszió, semmi meglepetés, egy idő után szinte fáj. Ráadásul nem tengenek túl a magyar zenék, de ebből a merítésből ez talán nem is olyan nagy baj.

Szellemi irányba kellene továbbfejlődnünk – mondja Kardos-Horváth egy ponton, miután kikeveredett egy reménytelen csatározásból az antibiotikumon tartott boldogtalan csirkékkel kapcsolatban. Igen. Mondaná erre a nagyszerű diagnoszta, Doc Martin.

Talpra, magyar! Minden hétköznap 6 és 10 óra között a Petőfi rádión.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Ezüstérmes a magyar férfi kardcsapat a vívó-vb-n
A dél-koreaiaktól egyetlen találattal, 45-44-re kikapott a döntőben, így ezüstérmes lett a magyar férfi kardválogatott a budapesti olimpiai kvalifikációs vívó-világbajnokságon.

Poszt-trauma

Kilövési engedély Kolinda Grabar-Kitarovićra?
A balliberális sajtó céltábláján a horvát elnök.

Poszt-trauma

Méretes pofont kapott Gyurcsány Ferenc
Egy csapásra atomjaira hullott a teória.

Poszt-trauma

Vona csak leépül szép csendben
Rajzfigurákkal beszélget a „törzsi háborúkról”.

Poszt-trauma

Már megint a keresztekkel van a baj
Ezúttal a német rendőrségnek.

Szélsőbal az EP-ben

Az Antifa-lelkület bugyrai
Az Antifa nem egyszerűen egy erőszakos banda, amely néha lecsap. Az Antifa szerves része a nemzetközi baloldalnak, ami jól tetten érhető abban, hogy rendszerint következmények nélkül tarthat terrorban másokat.

A kormány is segített

Soltész Miklós: Atyha példája erőt ad a magyarságnak
A felszentelési ünnepségen Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár megemlítette, hogy a magyar kormány 42 millió forinttal támogatta a templom újjáépítését.

Aktuális

Aranyérmes a magyar válogatott a női junior kézilabda Eb-n
A magyar válogatott 27-20-ra legyőzte Hollandiát vasárnap a Győrben rendezett női junior kézilabda Európa-bajnokság döntőjében.

Fricz Tamás blogja

Novak Djokovics, a lenézett „kelet-európai” teniszbajnok
Boris Becker nem bírta tovább, és a vasárnapi wimbledoni férfi egyes döntő után a BBC-ben beszólt a közönségnek.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

Oldalainkon sütiket használunk a jobb működés érdekében. Adatvédelmi nyilatkozatunkból tájékozódhat az Ön adatainak védelméről. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt olvashatja el.