Keresés
Magyar Nemzet
2019. május 22., szerda, Júlia, Rita napja
Archívum, Mindenzene
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/mindenzene/szex-virtus-vallas-4283627/

Szex, virtus, vallás

Így jutottunk el az utcai balladáktól az utcai balladákig.

A nagy ravaszdi Shakespeare William korában virágba szökkent a színházi élet, és ő maga volt a főnök, ez tagadhatatlan. Így aztán teljesen érdektelen a nemi identitása, meg hogy többen voltak-e vagy sem, a művek azóta is önmagukért beszélnek, és alighanem így lesz ez egészen addig, míg az utolsó kultúrlény is fel nem adja ezen a földön. A komoly színházi pezsgésen túl azonban egyéb művészeti ágakra is ráköszönt az aranykor, a festészettől a költészetig. Így aztán természetesen felragyogott a zene is, az utcai balladáktól a madrigálokig terjedő skálán szólt a muzsika, boldog-boldogtalan énekelt és táncolt, mint egy rendes, a reneszánszot illusztrálni kívánó filmben. Mindez persze nem csoda, a súlyos pszichotikus, valamint köszvényre utaló jeleket mutató VIII. Henrik után lánya, I. Erzsébet került a trónra, így Anglia kissé fellélegzett, a művészek pedig olyan intenzitással fogtak bele a munkába, mint előtte még soha. Ami érthető is, hiszen nem sokkal korábban még az is komoly sikernek számított, ha az alkotónak a helyén maradt a feje, nemhogy holmi a capella komponálására adja.

A késő reneszánsz nagyszerű zeneszerzőinek, például Thomas Morley-nak – a szobrászokkal szemben – azért komoly fejtörést okozhatott, hogy mi is szülessen benne újra az antik görög és római zenekultúrából, de szerencsére a humanizmus eszméjéből bőven lehetett meríteni. A reneszánsz zene a laikusnak első hallásra nem tűnik túl változatosnak, de nagyon bele lehet szeretni, talán elsősorban éppen a látszólagos egyszerűsége és emberközelisége miatt. Aztán persze jött a barokk, és vitt mindent, mint a piros ász, de azért jó kis korszak volt ez, és valakiknek meg is kellett ágyazniuk ahhoz, hogy Bach, valamint az elődeitől még többet beszippantó Vivaldi hangos Jó reggelt!-tel köszöntsön Istent és embert. Shakespeare egyébként éppen négyszáz évvel ezelőtt adta vissza lelkét teremtőjének, és ebből az alkalomból az egészen kiváló BBC Radio 3 egy The Sound of Shakespeare című sorozattal tiszteleg halhatatlan emléke előtt. A Warner Classics remekbe szabott Erato-szériájában ugyanakkor megjelent egy azonos című tripla cédé, amelytől, aki meghallgatja, garantáltan kedvet kap egy kis időutazáshoz. Már kézbe venni is élmény az elegáns kiadványt, de aztán jön a java, egy pazar séta az utcáktól a Globe Színházig.

Az éppen harmincesztendős hegedűművészt, David Aaron Carpentert a YouTube népe is ismerheti arról a felvételről, amelyen éppen közelharcba bocsátkozik egy negyvenötmillió dollárt érő Stradivarival. Ez azonban csak egy tagadhatatlanul szórakoztató szegmense pályafutásának, bár az is igaz, hogy nem egy félős alkat. Például simán eljátssza Vivaldi A négy évszakának szólóhegedű-szólamát mélyhegedűn, ami azért nem vaskalapos hozzáállás a matériához. Ráadásul egy olyan albumon, amelyiken nem is négy, de mindjárt tizenkét évszak száll el felettünk alig nyolcvan perc alatt. Ez úgy lehetséges, hogy Carpenter és a Salome kamarazenekar The 12 Seasons (Warner Classics, 2016) című lemezén a „klasszikus” évszakok mellett még két, Vivaldi által inspirált darabot is átnyújt a hallgatóságnak. Méghozzá nem is akármilyeneket. Alexey Shor orosz–amerikai zeneszerző Four Seasons of Manhattan című tizenkét perces darabja kis híján még a hová tűnnek télen a vadkacsák a Central Parkból kezdetű örök salingeri kérdést is megválaszolja, oly plasztikusan lüktet benne a városmag, korunk Gershwinjének hallatán pedig még maga Woody Allen is letenné egy pillanatra a klarinétot. Shor műve – fogalmazzunk így – a középső tétel a lemezen, ekkorra már lecsengett a The Four Seasons of Buenos Aires Astor Piazzollától, bár egy darabig még hordozzuk magunkban. Ahogy az igazi, a korai tangó a Río de la Plata (szurkolóknak River Plate) partján belesikít a fülledt nyári éjszakába.

A tangó, amely a rock and rollhoz hasonlatosan nem csupán egy tánc. Hanem szex, virtus és vallás. Ahogy Kipling írja a Kimben, ami nem a Disney-nek való: „Mikor én tizenöt éves voltam, sahib, már lelőttem egy embert, s nemzettem egy embert.” De nézzük még pontosabban, a legautentikusabb forrásból. Jorge Luis Borges A tangó története című esszéjében olvashatjuk: „Ezek a sivár életű férfiak, a gauchók, továbbá a La Plata s a Paraná folyó mentén, Buenos Aires külvárosaiban élő emberek akaratlanul is vallást teremtettek, melynek megvannak a maga mártírjai, a maga mitológiája, s amely nem egyéb, mint a bátorságban való vak- és szilárd hit, a gyilkolásra s a halálra való hajlandóság. Ez a vallás oly régi, mint a világ, ám a mi országainkban pásztorok, mészárosok, hajcsárok, szökevények és betyárok fedezték fel, s élték át újra. Ennek a zenéje lelhető föl az estilókban, a milongákban és az első tangókban.”

És persze Piazzollánál és ezentúl már Carpenter hegedűjében. Így jutottunk el az utcai balladáktól az utcai balladákig.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Németh Sándor: Minden jóérzésű magyar embert sérthet az Orbán Viktorral szemben használt hangnem
A Hit Gyülekezetét vezető Németh Sándor Németh az interjúban arról is beszél, hogy mennyire kiakadt akkor, amikor Orbán Viktort a Sargentini-jelentés miatt támadták.

Poszt-trauma

Gyurcsányné elkottyintotta magát
A Híradó véletlenül a DK stratégiáját leplezhette le.

Poszt-trauma

Franciaország nem a franciáké! – Megszállták a párizsi repteret a „feketemellényesek”
Ízelítő a Európai Egyesült Államokból.

Poszt-trauma

Bajnai baljós árnyéka vetül Timmermansra
Nem babonás az MSZP.

Poszt-trauma

Húzza vagy tolja a szoci pártelnök az MSZP szekerét?
Tóth Bertalan önbizalmának nem túl szilárd az alapja.

Hadrianus palota

Nem lesz védett az Óbudai-sziget
A kormány azért döntött az Óbudai-sziget kivonásáról, mert a világörökségi minősítés Hadrianus palotájának korhű helyreállítását lehetetlenné tenné.

Humán tőke

Bivalyerős a magyar gazdaság
Tíz éve annak, hogy a nagy pénzügyi válság kis híján romba döntötte a világgazdaságot. Elemzők mind a mai napig elmélkednek azon, hogy elmúltak-e a viharfelhők, nem fenyeget-e újabb válság réme.

Aktuális

Jakab Péter berontott a TV2-höz
Jakab Péter „Ez a tévé hazudik” feliratú pólójában köszöntötte a Jobbik Facebook-oldalára feltöltött, majd onnan eltávolított videóban a nézőket.

Fricz Tamás blogja

Ötven év múlva: „A kereszténység része Európának”
1950-ben 800 ezer volt az iszlámhívők száma Európában, 2003-ban már 15 millióan voltak, ma már 25 millió felett vannak, ez a lakosság hat százaléka.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

Oldalainkon sütiket használunk a jobb működés érdekében. Adatvédelmi nyilatkozatunkból tájékozódhat az Ön adatainak védelméről. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt olvashatja el.