Miért áll az összes New York-i felhőkarcoló párhuzamosan függőlegesen? Ha a Föld gömbölyű volna, az épületeknek ferdén kellene állniuk egymáshoz képest. – Ha a Föld egy forgó gömb lenne, hogyan tudnának balesetek nélkül landolni a repülők? Azért tudnak, mert a Föld lapos. – Miért nem látszik a Föld görbülete a horizonton? Azért mert lapos! – Ezek egy több tízezer követővel rendelkező Twitter-híresség, bizonyos Tila Tequila gondolatai, akinek akkora a befolyása, hogy még nagy lapok is rendszeresen idézik a tweetjeit.
És azzal a meggyőződésével, hogy a Föld lapos, koránt sincs egyedül. Az internet biztosította anonimitás mögé rejtőző (és így vélhetően őszintébb) felhasználók ezrei osztják meg nap mint nap a laposföld-mozgalom megszámlálhatatlan cikkét, podcast-interjúját és YouTube-videóját. Persze a legtöbb tudományos elméletnek vannak ellenségei. Rengetegen utasítják el az evolúciót, a globális felmelegedést vagy hisznek a földönkívüliekben. De ezek olyan teóriák, amelyeket nehéz szemmel látható módon bizonyítani. Így ha valaki eléggé félművelt és ignoráns, viszonylag könnyen dobhatja őket sutba. A Föld gömbölyűsége azonban nem ilyen, hiszen ma már néhány egyetemista is építhet mini szatellitet, amit felküldenek az űrbe, és csinál fotókat a láthatóan gömbölyded bolygónkról. Hogy hihet bárki az ellenkezőjében?
A tudománytörténet hatalmas mérföldköve volt, amikor általánosan elfogadottá vált, hogy a Föld gömbölyű. „Vannak olyan csillagok, amelyek Egyiptomból vagy Ciprusról láthatók, de északon már nem” – írta Arisztotelész az időszámításunk előtti IV. században. Ebből arra következtetett, hogy a Földnek gömbölyűnek kell lennie, méghozzá „nem túl nagy méretű[nek], hiszen akkor ez a hatás nem válna ilyen gyorsan nyilvánvalóvá”. Bár már Arisztotelész előtt is voltak filozófusok, akik pusztán logikai gondolkodással kimutatták, hogy a Föld nem lehet lapos, még sok évszázadnak kellett eltelnie, míg a portugál Magellán expedíciója folyamatosan nyugat felé haladva körülhajózta a földet, és ezzel egyértelműen és mindenki számára bebizonyították, hogy a Földnek nincs széle, ahonnan a semmibe esnek a hajók. De vajon tényleg mindenkit meggyőztek?
Néhány évszázadnak el kellett telnie ugyan, de idővel újra felbukkantak az állításban kételkedők. A XIX. században az angliai Norfolk egyik folyóján, az Old Bedford Riveren számos kísérletet végeztek Samuel Rowbotham és követői. A folyó tíz kilométeres egyenes szakaszán igyekeztek távcsövekkel, földmérő műszerekkel megmérni, hogy az egyre messzebb helyezett tárgyak milyen szögből látszanak. Ha a föld gömbölyű lenne – okoskodtak –, akkor az ismert nagyságú tárgyak lassan eltűnnének a horizont mögött, és így egyre alacsonyabbnak tűnnének. Rowbotham első mérései azonban cáfolni látszottak ezt az állítást. Nem is kellett több neki, cikket, majd vastag könyvet írt arról, hogy a Föld lapos, később pedig „tudományos” társaságot alapított a gömbölyű Föld dogmájának cáfolatára. A laposföld-hívők gondolatvilágát mindig is erősen áthatotta a bibliai szövegek szó szerinti értelmezése, és a nagy egyházak vezetői által is elvetett szemellenzős fanatizmus.
Persze csakhamar megjelentek az ellenérdekelt felek is, akik kiküszöbölték Rowbotham kísérleti hibáit, és a megismételt vizsgálatok után szerencsére újra gömbölyű lett a föld. Ez – ahogy az az eredetileg intelligens, de realitásérzéküket elveszítő és lassan megszállottá váló embereknél megszokott – nem zavarta a lapos Föld hívőit, és tovább folytatták önfeláldozó harcukat az ellenséges külvilággal szemben a nagybetűs Igazságért. Rowbotham halála után özvegye, Lady Blount folytatta a küldetést, aztán a következő évtizedekben lassan feledésbe merült a mozgalom, egészen a XX. század közepéig.
1956-ban aztán Samuel Shenton, aki „civilben” dalszerző volt, megalapította a Nemzetközi Laposföld-társaságot, amely több-kevesebb lelkesedéssel azóta is működik. Létezéséről a néhány száz tag családján kívül azonban csak az internet elterjedése után értesült az emberiség, hiszen a világháló remek platformot biztosít bármiféle idea propagálására – függetlenül annak értelmességétől. Ma már pár másodperces Google-keresés után a világ bármely nyelvén lehet nagyon tudományosnak látszó, szögekkel, röppályákkal meg hasonló fizikai lózungokkal dolgozó honlapokat és oktatóvideókat találni. Ezek gyakran egymással is veszekszenek. Rendszeresek a klikkharcok, a laposföld-társaságok kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy a kormány ügynökei, és csak azért ontják magukból a nagyobbnál nagyobb marhaságokat, hogy ezzel is diszkreditálják az eszmét.
Emiatt nem is lehet egységes laposföld-elméletről beszélni. Itt mégis megpróbáljuk röviden összefoglalni, hogy mit is hirdetnek e társaságok (amelyek tagsága a LiveScience.com-nak nyilatkozó egyik vezető szerint évi kétszáz fővel gyarapszik). Ha a következő leírásban egyes olvasóink itt-ott kisebb logikai buktatókat vélnek felfedezni, az nem feltétlenül az író hibája.
Tehát a Föld nem gömbölyű, hanem lapos, méghozzá egy Északi-sark-központú korong. Tudják ezt persze a világ vezetői is, véletlenül el is árulták magukat, amikor az ENSZ címerének figyelmetlenségből a Föld valós kinézetét tették meg (ez az egyik legerősebb bizonyíték az elmélet mellett). A Föld körvonalát az Antarktisz szegélyezi, mely egy negyven méter magas jégfalat képez. Ezt még senki nem mászta meg, mert erre a NASA meg a nagyhatalmak vigyáznak. Ha valaki áthatolna a falon, ott találná magát a semmi szélén. A nap és a Hold 4800 kilométer magasan keringenek a korong-Föld fölött, néhány száz kilométerrel felettük pedig az égbolt feszül, rajta a csillagokkal.
A Nap és a Hold egyébként nem különösen nagyok, úgy ötven kilométer átmérőjűek. Rajtuk kívül még van egy antiholdnak nevezett „égitest”, amelynek a feladata, hogy néha kitakarja a Holdat, amikor holdfogyatkozás ideje van. Persze vannak itt olyan zavaró tényezők, mint például a napszakok vagy az évszakok, amelyeket még meg kell magyarázni. Nos, ebben láthatóan van még munkájuk a laposföld-tudósoknak, de általában úgy okoskodnak, hogy a Nap körpályája időről időre eltolódik a korong-Föld felett, és így lehetséges, hogy egyszer sötét van, másszor pedig világos – már ha jól értjük. Gravitáció ugyancsak nem létezik, hanem helyette a lapos Föld gyorsulva emelkedik folyamatosan, és ezért tűnik úgy, mintha lefelé esnének a dolgok.
És hogy minderről az igazságról mi miért nem tudhatunk? Természetesen a pénz és a hatalom miatt. Amikor az amerikaiak és a többi nagyhatalom egyre magasabbra emelkedett az égen, rájöttek az igazságra, de azt azóta mindenáron titkolják. Azért, mert összeomlanának a világ hatalmi viszonyai, ha kiderülne, hogy réges-rég hazugságban ringatták az emberiséget. Az összeesküvés leleplezésére találtak ki olyan fedősztorikat, mint a teljes űrkutatás mindennel együtt, a GPS-helymeghatározás és az antarktiszi kutatóállomások.
Szegény Fa Nándor milyen csalódott lesz, ha kiderül, hogy mégsem kerülte meg a Földet.
