A stressz káros hatásai a férfiak egészségére

A férfiak és a nők stressz-szintje közel áll egymáshoz, de a hosszú távú lelki és testi következmények is eltérőek. Így hat a stressz a férfiak egészségére.

A férfiak és a nők átlagos stressz-szintje általában közel áll egymáshoz, de a hosszú távú lelki és testi következmények nagyon is eltérőek. Természetesen a sokféle hatás többsége megegyezik, mégis, a feszültség, a szorongás sajátos, akár azonnali reakciókat vált ki. Míg a nőknél inkább a „változtassunk és támogassunk” válasz alakul ki, a férfiak sokkal agresszívebb módon, a „küzdj vagy menekülj” elve alapján reagálnak – legalábbis egy kutatás eredményei alapján. Ennek megfelelően az Egyesült Államokban a Férfi egészséghét alkalmából közzétettek egy hét pontból listát, amely a stressz férfiak egészségére gyakorolt hatásait sorolja fel.

A tesztoszteron szoros kapcsolatban áll a férfiak erős immunrendszerével és az arc vonzerejével is. Az Aberdeeni Egyetem tanulmánya szerint a magasabb tesztoszteron- és alacsonyabb stresszhormon- (kortizol-)szinttel rendelkező férfiak az immunrendszer erőteljesebb válaszát produkálták, és egyben a vonzerejük is erősebb volt. És fordítva: a stresszhormon magasabb értéke elvett férfias vonzerejükből. A feltételezés szerint a kortizol blokkolhatja a tesztoszteront.

Kutatások bizonyítják, hogy a stressz a szívbetegségek kialakulásának egyik kockázati tényezője, az örökölt stressz pedig megnöveli a korai szívbetegségek kockázatát. A Henry Ford Kórház tanulmánya szerint a családi kórtörténettel rendelkező szívbetegek átlagosan 12 évvel korábban betegednek meg. Ráadásul náluk gyakrabban jelentkezik a stressz magasabb szintje is, ami többnyire a harag, az aggódás és a türelmetlenség következménye volt. A tanulmány szerint ebből az következik, hogy – bizonyos mértékig – a stresszre való hajlam is örökölhető.

„A depresszió és a stressz a szívbetegségek ismert, örökletes kockázati tényezői” – mondta Mark W. Ketterer, a Henry Ford Kórház egészségmagatartás osztályának vezető szerzője. „Semmilyen más kockázati tényező – beleértve a magas koleszterinszintet, a vérnyomást és a cukorbetegséget is – sem mutatott szignifikáns összefüggést az örökletességgel. Vélhetően a korai szívbetegségben szenvedőknek genetikai hajlamuk van stresszre, és ez okozza a betegséget is.”

Óriási ösztönzés lehet ez a jövendőbeli apák számára, hogy máris elkezdjék oldani magukban a feszültséget. Állatokon végzett kísérletek szerint ugyanis a krónikus stressz genetikai elváltozásokat okoz az apa ivarsejtjeiben, és ezek az elváltozások megjelenhetnek az utódokban is. „Ráadásul mindegy, hogy a stresszes időszak a pubertásban vagy később éri a férfit. Első alkalommal sikerült megállapítani, hogy a stressznek hosszútávú hatása lehet az ivarsejtek fejlődésére.” – mondta Tracy L. Bale, a Pennsylvania Egyetem vezető kutatója. „Az eredmények az mutatják, hogy az apa stresszes életmódja kapcsolatban lehet az utód(ok) neuropszichiátriai betegségeivel.”

Egy friss tanulmány szerint egereknél megfigyelték, hogy a krónikus stressz felgyorsítja a prosztatarák fejlődését, ezért a betegségben szenvedőknek azt ajánlják, hogy kezelésük részeként csökkentsék a rájuk nehezedő stresszt. A Kaliforniai Egyetem kutatása alátámasztotta, hogy a stressz megfelelő kezelése pozitívan hat a prosztatarákban szenvedő férfiakra.

A WebMD egszségügyi portál szerint az összes erekciós zavar 10-20 százaléka lelki tényezők miatt következik be. Ilyenek a stressz, a szorongás és a depresszió. Dr. Robert M. Sapolsky, a Stanford Egyetem neurológiai professzora szerint a paraszimpatikus idegrendszer – melynek feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás – nélkülözhetetlen az izgalomhoz, ám stressz hatása alatt a szimpatikus idegrendszerünk – a küzdj vagy menekülj elv szerint – működik.

„Elsősorban azért alakul ki az erekciós zavar, mert nem lehetséges létrehozni a paraszimpatikus tónust” nyilatkozta Sapolsky 2012-ben egy szaklapnak. „Vagy nagyon erősen akarjuk az erekciót, ezzel felgyorsítjuk az átállást a paraszimpatikusból a szimpatikusra, és az egész túl gyorsan történik.”

A stressz és a szorongás komoly szerepet játszhat a férfi meddőségben, ezt mutatta ki egy tanulmány. Az Olaszországban lefolytatott kutatás eredményeit a Reuters publikálta. A stresszes életet elő férfiak kisebb mennyiségű spermát ejakulálnak, abban pedig kevesebb számú ivarsejt található, mint a kevésbé stresszes férfiak esetében. A stressz a hímivarsejtek esetleges deformálódására és mozgékonyságára is kihat.

Az erős és csendes férfi sztereotípiája megdőlni látszik. Lehet, hogy ez a magatartás csupán a férfi válasza a stresszre. A Dél-Kaliforniai Egyetem 2010-es kutatása szerint ugyanis a stressz erős nyomása alatt élő férfiak agyának mások érzéseinek megértéséért felelő régiói kevésbé aktívak. „Ezek az első eredmények annak kimutatásában, hogy a krónikus stressz másképpen hat a nemek társaságbeli magatartására, ezen belül pedig a mások arcmimikával küldött jeleinek megértésére. Stressz alatt a férfiak visszahúzódnak, a nők viszont érzelmi támogatást keresnek” – mondja Mara Mather, az egyetem Érzelem és megismerés laboratóriumának igazgatója.

Annyi biztos, hogy a nők és a férfiak egyaránt sok előnyét élvezhetik a tudományosan bizonyított stresszoldó tevékenységeknek, mint például a futás, a jóga, a meditáció vagy a mély légzés. A munkahellyel kapcsolatos stressz elleni harcban pedig érdemes már az íróasztalunknál alkalmazni valamelyik stresszoldást, anélkül, hogy elhagynánk az irodánkat.