Csodafegyver: onkológiai génterápiával győznék le a rákot

Óriási sikert remélnek a génszállító tumorgyilkosoktól.

kn
2014. 11. 01. 18:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az utóbbi időben látványos sikereket értek el az orvosok a rák génterápiás kezelésében. Most meg kell mutatni, hogy a kísérletek során jól vizsgázott módszer a gyógyításban is megállja a helyét.

A génterápia nemcsak az orvostudomány nagy reményű hívószava, hanem a rákkezelésé is. Ugyanakkor az onkológiai génterápia még gyerekcipőben jár, eddig kizárólag tanulmányok keretei között alkalmazták. Kínán kívül, ahol 2004-ben engedélyeztek egy génterápiás gyógyszert a garatrák kezelésére, csak a reménytelen esetekre fókuszáltak az orvosok. A jövőben azonban ez meg fog változni, és úttörő sikerekre lehet számítani. „A cél az, hogy a génterápia a sugár- és a kemoterápia mellett egy újabb pillére lehessen a rákos betegek kezelésének, ne csak egy utolsó remény, ha már minden más kudarcot vallott” – mondta Boris Fehse, a hamburgi sejt- és génterápiai intézet kutatási részlegének vezetője.

A rák génterápiája eltér a többi betegségétől: míg az utóbbinál a beteg génnek az egészségessel való pótlása a cél, addig az onkológiai génterápiában az egészséges sejtek védése és erősítése, valamint a rákos sejtek megsemmisítése a cél. Emiatt ültetnek idegen géneket a sejtekbe, amelyek aztán kiadják a parancsot a gyógyulásra.

Azok a legeredményesebb módszerek, amelyek erősítik az immunrendszert. Az orvosok ennek a lehetséges módját a T-limfocitákban (T-sejtek) látják, ezeket laborban módosítják egy gén segítségével, majd a felturbózott immunsejteket visszajuttatják a betegbe. A védelmi rendszer így már felismeri a rákos sejteket mint ellenségeket, és megfelelően támadja meg őket. „Amint sikerül beállítani a rák ellen ezt az átmeneti védelmi rendszert, meglesz a végső fegyver a daganatok ellen” – mondta Boris Fehse.

2013–14-ben szenzációs sikereket értek el amerikai kutatók ezzel a módszerrel a leukémia kezelése során. 120 kísérleti személy vett részt több kisebb kísérletben, 59 páciensből 25 teljesen megszabadult a ráktól, 21 páciensnél viszont sajnálatos módon ismét megjelent a betegség, 13 beteg pedig nem reagált a terápiára. A kezelés némelyik páciensnél olyan gyorsan és erősen hatott, hogy az ideiglenes gyógyulás elmaradt. Az ő véráramukban annyi rendezetlen rákos sejt volt jelen időnként, hogy a test nem bírta elég gyorsan elszállítani – mondta a sejtkutató. Egy másik kutatás során 15 páciensből 8 a T-sejtek genetikai módosítását követően teljesen megszabadult a rosszindulatú nyirokrendszeri daganattól.

A leukémia elleni génterápia lesz valószínűleg az első, amelyet Amerikában és Európában jóvá fognak hagyni. „Úgy látjuk, hogy ez ebben az évtizedben lesz” – mondta Boris Fehse. Nemcsak a kutatók, hanem a gyógyszeripari vállalatok is 2016-os jóváhagyásról beszélnek, aminek a feltétele, hogy a folyamatban lévő nagyobb tanulmány megerősíti a korábbi eredményeket.

A sikerhez vezető út egyik fő állomása az „öngyilkos gén” bevezetése a terápiába. Meg kell érteni, hogy az úgynevezett sejthalál a természetes módja, hogy a szervezet megszabaduljon a régi, sérült vagy beteg sejtektől. A rákos sejtek esetében a szervezet nem reagál sejtöngyilkosságra felhívó paranccsal, így ezt kívülről kell kezdeményezni. A génterápia olyan módszert használ, amely a modern rákterápiában is szóba jöhet: vírusokból álló hatóanyagot juttat a rákos sejtekbe. A gének ezen az úton jutnak el a beteg sejtekig, ott aktivizálva az enzimeket, amelyek kiadják a parancsot a rákos sejteknek saját maguk elpusztítására.

A terápiás gének szállítására legtöbb esetben hatástalan vírusokat használnak vektorként. Minden potenciális romboló tulajdonságát eltávolítják a vírusoknak, így minimalizálva a mellékhatásokat. A génterápia során úgynevezett onkológiai vírusokkal kísérlik meg a sejtek pusztulásának irányítását. A vírusokat annak érdekében módosítják, hogy csak a rákos sejteket irtsák, és csak ott szaporodhassanak el. Mint Boris Fehse elmondta: jelenleg három vizsgálat folyik.

Szintén kísérleti stádiumban van az a rákgénterápia, amely az egészséges, különösen érzékeny sejtek védelmét szolgálja. A vérképző sejtek gyakran érzékenyebben reagálnak a kemoterápia-méregre, mint a rákos sejtek, ami életveszélyes mellékhatásokhoz vezethet. A védő géneket egy enzim segítségével fejlesztették ki, amely kizárólag az egészséges sejteket védi meg a sejtméregtől, vagy segít a kemoterápia miatt károsodott sejtek gyors regenerálódásában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.