A génkutatók szerint a DNS-modell értékes információkkal szolgálhat arról, hogy a kórokozó miként támadja meg a fákat, és hosszú távon akár a járvány megállításában is a szakemberek segítségére lehet. Az eredményeket az interneten tették közzé, hogy a szakemberek nemzetközi szinten tanulmányozhassák a problémát, amely szerte Európában érinti az erdőségeket.
Nagy-Britanniában a Chalara fraxinea nevű kórokozó által okozott betegség akár a 80 milliós kőrispopuláció egészével is végezhet. A gombaféle a fák levelét, ágait és gyökereit támadja meg, a fiatal egyedeket rövid idő alatt elpusztítja. Az angliai Norwichben működő The Sainsbury Laboratory (TSL) kutatói most azt próbálják kideríteni, hogy miként terjed a betegség, miért végzetes a fák többségére nézve, és melyek azok a kőrisfatípusok, amelyek természetes módon ellenállóak a gombával szemben. Egy dániai kőrisfatípusnak, amely a helyi állomány mintegy két százalékát teszi ki, például sikerült átvészelnie a járványt.
Skót kutatók mindeközben Franciaországból származó mintákat vontak elemzés alá, hogy összehasonlíthassák azokat a brit erdőségekből származókkal. A kutatók célja, hogy a szigetország egész területéről és a kontinentális Európából összesen harminc minta elemzését készítsék el – adta hírül a BBC News.
A kőriselhalást 1992-ben észlelték először Kelet-Európában, és alig két évtized alatt a járvány szinte az egész kontinensen végigsöpört. Nagy-Britanniában 2012 márciusában vették nyilvántartásba az első esetet. A kőris a harmadik legelterjedtebb őshonos fa a szigetországban, de szerepe a vegetációban olyan jelentős, hogy számos állat és növény pusztulását idézheti elő tömeges elhalása.
