A közgyűlés a felsőoktatási törvény Magyarországon működő külföldi egyetemeket érintő módosításával kapcsolatban azt javasolja a kormánynak, hogy fogadja el az MTA elnökének korábban egy nyilatkozatban tett közvetítési ajánlatát, és tegye lehetővé a Central European University (CEU) további zavartalan működését Budapesten.
„A CEU tudományos teljesítménye kiemelkedő, nagyon szerencsétlennek tartanánk, ha külföldre költözne” – fogalmazott az MTA elnöke. Újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy az ajánlatra érkezett válasz kormányzati oldalról, ám további részleteket erről nem akart elárulni.
Az Index úgy tudja, a javaslatot az akadémikusok 62 százaléka szavazta meg.
A Magyar Tudományos Akadémia közölte: a jelölőbizottság előterjesztését Keviczky László, az MTA rendes tagja, a testület elnöke ismertette a jelenlévőkkel. Az Akadémia huszadik elnökévé nagy többséggel Lovász Lászlót, főtitkárává Török Ádámot, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Máriát választották meg. Az élettudományi alelnök Freund Tamás, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos, a természettudományi alelnök pedig – új tisztségviselőként – Bokor József lesz a következő három évben.
Az MTA főállású vezetői az intézmény elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese. A közgyűlés három évre a hazai akadémikusok közül választja meg őket. Ugyancsak három évre választják meg az Akadémia három alelnökét.
Az elnök irányítja az MTA tevékenységét a közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően, az alapszabályban meghatározott módon. Képviseli az Akadémiát, az MTA vagyona tekintetében pedig gyakorolja az intézményt megillető tulajdonosi jogokat. A főtitkár működteti a titkársági szervezetet, és ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár hivatalból az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) elnöke. A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és akadályoztatása esetén helyettesíti. Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladatukat, tevékenységükért a közgyűlésnek felelnek.
Lovász László kiemelte: a tavalyi közgyűlésen az akadémikusválasztáskor egyetlen új női kutató sem került az Akadémiára. A testület ekkor úgy döntött, hogy elnöki bizottságot hoz létre ennek okainak vizsgálatára.
Az idei közgyűlés a Nők a Kutatói Életpályán elnevezésű bizottság javaslata nyomán elfogadott egy alapszabály-módosítást arról, hogy azok a tudományos osztályok, amelyek a levelező tagságra jelöléskor a rangsor első vagy második helyére női jelöltet állítottak, a maradékhelyek elosztásakor nagyobb eséllyel kapjanak majd levelező tagsági helyeket – hangsúlyozta Lovász László. Hozzátette: a módosítás nagyobb teret ad az elnökségének, hogy az Akadémia érdekei szerint döntsön arról, kik kerüljenek a tudós társaságba a tudományos osztályok által megszavazott jelöltek közül.
(MTI)