Ha elkapjuk az influenzát, rosszul érezzük magunkat: egyszerűen egész nap csak feküdnénk – ez a hagyományos népi vélekedés. Az igazság azonban az, hogy négy influenzás fertőzésből három tünetmentes. A tünetmentesség ellenére a vírus természetesen továbbadható.
Nagyon hirtelen jön, a tünetei – izomfájdalmak, megfázás, hidegrázás, láz – erős betegségérzést váltanak ki az emberből. A beteg erőtlennek, gyengének érzi magát, és legszívesebben az ágyat nyomná. Így, vagy ehhez hasonlóként ismertük meg a nagy mumust, az influenzát. Általánosságban elmondható azonban, hogy a fertőzések 25 százaléka fut le csak az említett tünetekkel. Az influenzavírussal fertőzöttek többségénél ugyanis nem alakulnak ki hasonló tünetek – erre az eredményre jutottak brit orvosok az influenza súlyosságát és terjedését vizsgáló több éves felmérésük során. A tanulmányt a The Lancet című folyóiratban mutatta be Andrew Hayward és csapata.
A Londoni Egyetem tudósai 2006–2011 között több száz háztartást vizsgáltak a teljes influenzaszezon alatt. A tudósok tavasszal és ősszel vérmintát vettek a kísérletben szereplőktől, továbbá kérdéseket tettek fel a hogylétükre vonatkozólag, valamint minden második napon mintát vettek a kísérleti személyek orrából, amit laboratóriumba továbbítottak. Az adatok tehát pontosan mutatták, hogy kik voltak influenzával fertőzöttek és közülük hányan fordultak orvoshoz.
Átlagosan minden télen a nem beoltott résztvevők 18 százaléka fertőződött meg a vírussal. Az influenzával fertőzöttek mindössze 23 százaléka mutatta a betegség tüneteit, és csak 17 százalékuk fordult orvoshoz. A túlnyomó többség tehát észre sem vette a betegséget.
A kutatás tiszta módszerét dicsérte, de kifejezte az eredmény okozta megdöbbenését Attila Altiner, a rostocki egyetemi klinika vezetője. Mint azt elmondta, az influenzakutatás akkor jó, ha megbízható az adatbázis. Az azonban számára is igencsak meglepő, hogy milyen kevesen érzékelték magukon a betegség tüneteit. A berlini Robert Koch Intézet szakértőjét is a tünetmentes influenzások nagy száma lepte meg. „Köztudott, hogy az influenza kevés tünettel jár, és az is, hogy csak minden második beteg fordul orvoshoz, de ők is csak akkor, ha már tényleg nem tudják magukat kikúrálni a kórból.”
A számokat nézve a britek nem mutattak eltérést a sertésinfluenza esetében sem. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a sertésinfluenza-vírus tünetei gyengébbek, mint a szezonális influenzáé, és talán pont ez az, amiért nem ártalmatlan a kór. „Feltűnően sokan voltak az érintettek között a fiatalok, illetve ebben a nem tipikus korcsoportban szembetűnően sok volt a haláleset is.”
A brit adatok nem adnak magyarázatot arra, hogy hogyan tehetnénk ártalmatlanná az influenzát, vagy hogy egyáltalán szükség van-e az oltásra. „Az influenza elleni oltás azért fontos, hogy megvédje a veszélyeztetett korcsoportot a komplikációktól” – mondta Attila Altiner. A brit kutatók szerint a „látható” influenza csak a jéghegy csúcsa: az összes influenzás eset 75 százalékának nincsenek tüneteik, ez a szám mutatja, hogy jobban fel kell készülnünk a nagyszabású influenzajárványra.
