Vágjuk vagy várjuk? – A császármetszés kockázatai

Hiedelmek és tények a császármetszésről, az orvos-beteg kapcsolatról és a babák esélyeiről.

Sch. N.: Az a tapasztalatom, hogy bár orvosi vagy személyes okok miatt tényleg több nő kéri a császármetszést, mégis egy tévesen elterjedt közvélekedés, hogy csak emiatt magas a műtétek száma. Fontos figyelembe venni a rendszerszintű tényezőket is, hogy a kórháznak vagy a „fogadott orvosom van”-rendszernek miért előnyösebb egy császár, mint egy akár 27 órás természetes szülés. A várandós anyák gyakran nyomásgyakorlásra egyeznek bele a műtétbe.

A rendszerszintű tényezők között gyakran említik, hogy a társadalombiztosítás magasabb összeget fizet egy császármetszés eseten. Ez lehet valós tényező?
B. I.: Fontos leszögezni, hogy a tb azért fizet többet egy császár után, mert egy műtét többe kerül a kórháznak, mint egy természetes szülés, hiszen varróanyagot, érzéstelenítőt, adott esetben altatószert is biztosítanak, amik nem filléres tételek. Ilyenkor több embert is foglalkoztatnak. Tény, hogy a kórház többet „keres” egy császármetszéssel, de ennek oka van.

Sch. N.: Kevés információnk van az intézményi finanszírozás hatásáról. Kutatásokból látszik viszont, hogy a választott magánorvos intézménye a császárarány növekedése irányában hat, míg ügyeletessel szülve mintha több lenne a türelem. Ha nem is tudatosan, nem rosszhiszeműen, de az orvos döntéshozatalakor igenis ott van, hogy mennyit aludt az elmúlt 36 órában, és mennyit fog a következőben. Hány vizit és kisműtét, hány családi program bonyolítható le egyetlen hosszú vajúdás alatt? Kutatások szerint a dúlás szülések kimenetele kedvezőbb, az OEP egyelőre mégsem nyit, még részben sem a dúlai díjak finanszírozása felé. A testileg-lelkileg egészséges anyákhoz, babákhoz sokkal több és kompetensebb szülésznő kellene.

Miért kénytelen egyre több nő császárral szülni?
B. I.: Magyarországon minden harmadik természetes úton indult szülésnél végül császármetszést végeznek az orvosok, vagyis egyre magasabb a vajúdás közben veszélyesnek ítélt komplikációk száma. Ennek egyik oka, hogy egyre későbbre tolódik az első gyermek születésének ideje, a nők manapság 35 éves korukig is várnak, ezzel növelik a kockázatok lehetőségét. Egy szociológiai felmérés szerint az érettségi előtt álló lányok még három gyereket terveznek, majd az idő előrehaladtával az igény csökken, végül a tervezett babákból jó, ha egy megszületik.

(Folytatás a másik oldalon)

---- Oldal címe ----

Van tehát egy egészségügyi vetülete a dolognak, de mi a helyzet a pszichológiaival?
B. I.: Az a tapasztalatom, hogy egyre több édesanya már előre eldönti, hogy nem szeretne hüvelyi szülést, a császármetszést mint könnyebbnek vélt megoldást választaná, illetve az is előfordul, hogy az első komolyabb fájások után a műtétet kéri. Külföldön néhány magánklinikán 100 százalékos a császármetszések aránya, ezt határozottan károsnak tartom. Hosszabb távon (100 év) degenerációhoz vezet az, ha az ember gyermeke nem természetes úton születik.

Sch. N.: A szülésre való pszichológiai felkészülés fontos része a folyamatnak, nem mindegy, milyen lelkiállapottal indul neki egy anya a vajúdásnak, de az sem, a környezet mennyire támogató. Mint dúla, havi egy-két anyát kísérek végig ezen a folyamaton, és oktatom is az úgynevezett hipnoszülés technikáját, amivel egy békésebb és nyugodtabb tudatállapotba kerülhet az anya, és így a baba is. A személyes kapcsolat és a közös felkészülés sokat segít abban, hogy a kihívások ne riasszák el az anyát. Skóciában egyébként sikerrel alkalmazták a hipnoszülés-tanfolyamot azon anyák körében, akik orvosi indok nélkül, pusztán félelemből szerettek volna császármetszést.

Ha orvosilag nem indokolt, miért nem ajánlott a császárt választani?
Sch. N.: A babák számára norma a természetes, hüvelyi szülés, így elsőként az anya baktériumflórájával találkoznak, nem pedig idegenekével. A hüvelyi úton született babáknál egészségesebb bélflóra alakul ki, később jobb lesz az immunrendszerük. A császárral született gyerekeknél az eltérő bélflóra, immunfejlődés miatt később gyakrabban alakul ki túlsúly, allergia vagy asztma. A szoptatás is jobban szokott menni a természetes útnál, mert anya és baba egy percre sem kell, hogy különváljanak. A császáros anyák gyakran találkoznak műtéti szövődményekkel – nem lehet előre tudni, nem lép-e fel fertőzés vagy elhúzódó sebgyógyulás, fájdalom, ami igencsak megkeserítheti a gyermekágy időszakát. Ezzel azonban kevesen vannak tisztában, így vonzónak tűnhet „megúszni” a hüvelyi szülést.

B. I.: Azt, hogy mikor indokolt egy műtét, a szülők részletes tájékoztatásával orvos vagy orvoscsoport dönti el. A szülésznek határozottnak kell lennie. A szülők ilyenkor általában „megadják magukat”, hiszen a cél, hogy a baba számára legjobb döntés szülessen. Magyarországon nincs lehetőség arra, hogy csupán a várandós kérésére végezzenek császármetszést. A műtét mellett a szülészorvos a magzat, az édesanya vagy mindkettő egészségének veszélyeztetése alapján dönt, ez természetesen lehet úgynevezett profilaktikus (megelőző) javallat is.

Ünnepek előtt mégis minden évben egyre magasabb a műtétek száma, lehet ennek valós oka a szülész-nőgyógyászok szabadsága?
B. I.: Magam is találkozom ezzel a véleménnyel, bár számszerű adatot nem ismerek. Ez elítélendő dolog, hiszen ha a baba és a mama is jól van, akkor nem etikus pusztán kényelemből a kiírt időpont előtt a szülést megindítani. Mégis van, ahol két-három héttel a 40. hét előtt időzítik a születést.

Ez mennyire veszélyes a magzatra?
Sch. N.: Hacsak nincs valami extrém helyzet, akkor a 39. hét előtt nem szabadna császármetszést végezni, ugyanis nem egészséges a babáknak. Bizonyos szervek fejlettsége nem lesz 100 százalékos. A negyvenedik héttől visszafelé minden egyes héten durván 10 százalékkal nagyobb a légzési problémák kockázata, akár a halálozásé is.

B. I.: Ikrek esetében, ha más javallat is van, 2-3 héttel korábban is befejezhető (terminálható) a várandósság, akár császármetszéssel is. Előzetesen már császármetszéssel szült édesanyáknál is előfordulhat, hogy indokolt lehet korábban világra hozni a magzatot, de az orvos magánprogramja ebben nem lehet szempont.

Mennyivel viseli meg jobban a nők, illetve a babák szervezetét a műtét?
B. I.: A császármetszésnél a mai korszerűbb eljárás során alsó haránt irányú metszést végzünk, szikét alig használunk, főleg tompán ujjal preparálunk, felszívódó varróanyagot alkalmazunk. A seb így később sem olyan fájdalmas, szebben és gyorsabban is gyógyul. Nem közömbös a korszerű anesztézia, amely – néhány esetet kivéve – a gerincvelői (spinal) érzéstelenítés. Az édesanyák ébren vannak, az első perctől fogva fogadhatják babájukat. Az egészséges babák további fejlődésének azonban mindenképpen jobb a természetes úton való születés, mivel a magzati tüdő teljes érettségének jót tesz a zavartalan hüvelyi szülés. Császármetszéssel világra hozott babáknál nehezebben tisztul a tüdőből a visszamaradt magzatvíz, ezért gyakrabban lehet szükség az első életórákban a légzés támogatására.