A minap újraolvastam az Index egy régi interjúját, amely Orbán Viktor bukott kommunikációs tanácsadójával, Wermer Andrással készült 2005-ben. Wermer arról beszél, hogy „a világ leghatalmasabbnak tartott emberének egyetlen hatalma van, a magával ragadás hatalma”. És hogy „vannak az emberi életnek olyan korlátai, amiket nem lehet áthágni: nincs az a hatalom, hogy ötszáz embert meggyőzzek, hogy azt mondja, amit én szeretnék, ha ő maga nem hisz benne”.
A spin doctorok dolga a magával ragadó közös történet megalkotása. Amiben hinni lehet. Van, amikor ez a hit meg sem születik. Van, amikor idővel elpárolog: a leghűségesebb ötszáz sem hisz már abban, amit mondani kellene. Csak fél. A bukástól, az „elitváltás” során szerzett javak elvesztésétől, a holnaptól. Ekkor válik egy politikai rendszer instabillá.
A fizika az instabil rendszert így írja le: olyan egyensúlyi állapot, amelyben egy kis zavar is óriási változást idézhet elő. Egy ilyen zavarnak a bekövetkeztét, ezt a kevesek által érzékelt, de kitüntetett pillanatot ismerhette fel Achitofel.
Ekkor ült fel a szamarára, hogy hazamenjen Gilóba.
