„A jövedelmek vásárlóértékéhez viszonyítva külföldön mindenhol olcsóbb autót bérelni ma, mint Magyarországon. A gépjárműveket kisebb adminisztratív költségek terhelik, a finanszírozási lehetőségek pedig jobbak” – tájékoztat Haraszti Géza, a Magyar Autókölcsönzők Szövetségének (MAKSZ) elnöke. Hozzátette: a biztosítási önerő más országokban viszont akár négy-ötszöröse a hazainak, így anyagilag is rosszul jár az, akit külföldi bérautóval baleset ér. A magyarok egyébként külföldön kiemelt mértékben mobilak kívánnak lenni.
Tőlünk nyugatabbra csak az árakat tekintve drágább ma autót bérelni, de azokban az országokban, ahol a dekonjunktúra visszavetette a gazdaságot, ott olcsóbb. Ilyen például Spanyolország vagy Ciprus, ahol szezonon kívül akár tíz-tizenöt euróért autóhoz juthat egy bérlő naponta. A jövedelmek vásárlóértékéhez viszonyítva azonban mindenütt kevesebbe kerül bérautóval közlekedni, mint Magyarországon.
„Itthon kevésbé népszerű a belföldi bérlés, külföldön viszont mi, magyarok is mobilak akarunk lenni. Körülbelül
évi harmincezer foglalást indítanak a kölcsönzők más országokba, ebben az ad-hoc, azaz a helyszíni bérlések nincsenek is benne” – világít rá Haraszti Géza. A legjelentősebb bérlők a vállalatok, számukra kulcsfontosságú a mobilitás. Angliában az egy lakosra jutó bérautók száma mintegy hétszerese a magyarországinak. Ennek egyik legfőbb oka az eltérő közlekedési kultúra mely visszaköszön mind a vállalati, mind a magán ügyfelek részéről. Sok országban nem jellemző, hogy szolgálati autót kap egy dolgozó, míg itthon egy méreteit tekintve ugyanakkora cégnél három-négyszer több céges autó van.
Tőlünk nyugatabbra a cégek általában bérautó igénybevételével biztosítják a dolgozók üzleti utazásit. Magánszemélyek esetében megfigyelhető, hogy azokban az országokban, amelyek sűrűbben lakottak, mint Magyarország, sokba kerül egy saját autó fenntartása. „Ha jóval drágább és nehezebben megoldható például a parkolás, a tömegközlekedési hálózat viszont fejlett, nem tartanak fenn saját gépkocsit a lakók.
Évente pedig a mintegy három-négy alkalommal, amikor szükség van nagyobb mobilitásra, nyaraláshoz, kiránduláshoz bérautót vesznek igénybe. Ennek köszönhetően a bérlési kedv jóval felülmúlja a hazait, és jobban is járnak a bérlők, hiszen nem áll a pénz az autójukban, nem terheli őket biztosítási, karbantartási és egyéb költség” – hangsúlyozza a szakember.
A hazai magánbérletek a piac mintegy öt-tíz százalékát adják, a fennmaradó kilencven-kilencvenöt százalékot a vállalati ügyfelek és a beutazó külföldiek jelentik. Magyarországon a cégek visszaigényelhetik az autóbérlés költségének áfáját, ez fontos pozitívum vállalati oldalról, a cash-flow azonban korlátos. Az üzleti ügyfelek 2008 óta évről évre kevesebbet költöttek bérautóra és az árakat is próbálták lenyomni. Ez a trend mára megállni látszik, pici növekedés mutatkozik a bérletek tekintetében, azonban az idei év is több autókölcsönző cég kiesését okozhatja a piacon. Ez ugyanakkor lehetőség a többi szereplőnek, hogy új ügyfelekre tegyenek szert.
