A DB9-re alapuló, DBS-t váltó szuperautó nem teljesen új fejlesztés, hanem egy alapos átdolgozás, melynek eredménye például a negyedik generációs, VH nevet viselő alumínium monocoque platform, amely a gyáriak szerint elődjénél több mint 25 százalékkal merevebb, és összességében az új Vanquish Volante minden idők legmerevebb Aston kabriója. Mindemellett az autó nem is túl nehéz, amiben a könnyűsúlyú alumínium széles körű alkalmazása is közrejátszik, de legalább ilyen fontos a teljes egészében szénszálból készült karosszéria, amire az Aston Martin történelmében eddig egyetlen nyitható tetejű modell esetében sem volt példa.
Ennek köszönhetően a nyitható tetejű változat mindössze 9 kilogrammal nyom többet a mérlegen a kupénál, ami tekintettel arra, hogy a kabriók általában 100-150 kilós hízást mutatnak fel, fantasztikus eredmény. Üresen mindez 1769 kilós tömeget jelent, ami bár nem számít pehelysúlynak, egy ekkora (472x207x129 centis), 2+2 üléses luxus-sport kabriótól szép eredmény.
A tető esetében egy háromrétegű vászon megoldásról beszélhetünk, amely 14 másodperc alatt bújik elő/tűnik el, s felcsukott helyzetében egészen tekintélyes 279 liternyi hely marad a poggyászok számára. Az igényes, luxushangulatú utastér teljes mértékben megegyezik a keménytetős változatéval, s kialakításnak csak az ízlés és a megrendelők fantáziája szabhat határt. Az 51-49 százalékos súlyelosztású, nyitott brit luxussportoló mozgatását egy lúdbőröztető orgánummal megáldott 5,9 literes V12-es szívómotorra bízták az Aston mérnökei, amely 575 lóerőt teljesít 6750 fordulat/percnél, míg csúcsnyomatéka tekintélyes 620 Nm, ami 5500-nál érkezik.
Az orrban elhelyezett erőforrás különben 19 mm-rel alacsonyabban ül, mint korábban, a hátsó kerekeket pedig ugyanaz a Touchtronic 2 névre hallgató hatsebességes automataváltón keresztül hajtja, amelyet a DBS-ből már ismerhetünk. A brit szuperautó 4,1 másodperc alatt tudja le a 0–100-as sprintet, ám végsebessége érdekes módon nem éri el a 300-at: „csupán” 294 km/h-ról beszélünk (a Coupé 295-öt tud), ami a lóerők számát tekintve meglepően hangzik, hiszen egyes konkurensek – például egy „egyszerű” Porsche 911 Carrera S – már 400 lóerővel is túllépik a bűvös határt. Ám ez egyrészt vélhetően egyetlen leendő tulajdonost sem fog érdekelni, másrészt pedig ne feledjük, hogy a Vanquish inkább egy szélvészgyors GT, mintsem egy vérbeli szupersportautó.
A dinamikus oldalirányú mozgásról a 20 colos kerekekre húzott Pirelli P-Zero abroncsok új generációja (is) gondoskodik, amelyeket kimondottan ehhez az autóhoz igazítottak a fejlesztők. Őket a Brembótól érkező karbon-kerámia féktárcsákkal operáló fékrendszer kínozza majd, amely elöl megegyezik a sokkal-sokkal drágább, ám jóval könnyebb 750 lovas Aston One-77 rendszerével (398 mm tárcsák, hatdugattyús fékekkel), míg hátra négydugattyús fék kerül. A gyors kanyarodást az Aston Martin továbbfejlesztett állítható lengéscsillapító rendszere igyekszik tökéletesíteni, miközben az elektronikus segédleteket a sportos hangulat jegyében hangolták a mérnökök.
