Az első és legfontosabb, amiben eltér az eddig megszokott 7-esektől az újdonság, az a küllem, azaz az igényesen megformázott héj, s természetesen a műszaki tartalom. Ez az első olyan modell, amelynek kifejlesztésébe jelentősebb mennyiségű pénzt kellett pumpálni, hiszen a Sevenekkel ellentétben sok-sok merőben eltérő megoldással találkozunk. A Caterham a Renault segítségét is igénybe vette a tervezés folyamán, s a régóta rebesgetett, új, közös sportautóra is hatást gyakorol – utóbbi szériává érett végeredménye 2016-ban már megvásárolható lesz világszerte.
Olyan eszközök jelennek meg a tanulmányban, amelyek még korábban soha nem szerepeltek a Caterham repertoárjában: példának okáért kipörgésgátló is beépítésre került. Az AeroSeven alapjait a Seven CSR adta, a kocsitest teljes egészében karbonból készült a 635 kg-os tömeg elérésének érdekében, s számos versenysportból ismert részletet implementáltak az autóba a fejlesztés során.
A látványos küllem az aerodinamika miatt volt fontos, a kormányról számos funkció kezelhető (Road/Race üzemmód váltó, boxutca funkció, előzésre figyelmeztető lámpa), középen pedig egy grafikus kijelző vonja magára a figyelmet, amin sok-sok fontos adat jeleníthető meg – fordulatszám, aktuális sebességi fokozat, sebesség, kipörgésgátló és fékbeállítások, méghozzá valós idejű 3D-s kijelzéssel.
A motorháztető alatt a már ismert, Fordtól származó kétliteres Duratec motor foglal helyet (Caterham Seven 485), szinte könyörögve a magas fordulaton való használatért. A szívó négyhengeresből ezúttal 240 lóerőt sajtoltak ki a szakemberek, ami 4 szekundum alatti 0–100-as sprintet garantál. A csúcsteljesítmény 8500 /1 percnél érkezik, tehát tényleg imád forogni a kétliteres erőforrás, amelyhez hatfokozatú kézi váltót kapcsoltak a britek.
Az új rendszerek mindenképp ígéretesek, s a Caterham jövőbeli sikereit alapozhatják meg, az AeroSeven szériaverziója pedig a gyártó ígérete szerint már jövőre elérhető lesz a vásárlók számára.
