Nem vitás, hogy a megfelelő fékhatás a biztonságos közlekedés egyik pillére, emiatt különös figyelmet érdemel a fékrendszer minden alkatrésze, legyen szó állapotról vagy minőségről. A fékrendszer karbantartását nem szabad elhanyagolni, a csere esedékességét akár magunk is megállapíthatjuk. Csere vagy javítás esetén nem szabad halasztani, javasoljuk a mielőbbi beavatkozást, méghozzá szakszervizben, legyen szó betétről, tárcsáról, dobról, nyeregről, munkahengerekről vagy a folyadékról.
A személyautóknál manapság a legelterjedtebb és legfontosabb típus a tárcsafék, amelyet elöl vagy elöl-hátul alkalmaznak. A régebbi, valamint a kisebb modellek esetében hátul még dobfékkel találkozhatunk.
A tárcsafék hatékonyabb és tartósabb, ráadásul kevesebb karbantartást igényel, és szervizelése is egyszerűbb. A tárcsák és a betétek állapotát akár otthon is ellenőrizhetjük. Az acélfelni lyukain vagy az alufelni küllőin áttekintve – szükség esetén bevilágítva – a tárcsán mélyebb barázdákat, repedéseket, esetleg rozsdafoltokat vagy égési sérüléseket kereshetjük szemrevételezéssel, a felület szélein pedig tapintással tudjuk megállapítani, hogy mennyire vállas, vagyis kopott a tárcsa. Ugyanígy a felni mögé tekintve a nyergekbe szorított betétek vastagságát is megállapíthatjuk. Amennyiben a tárcsán a felsoroltak valamelyikét, a betét esetében pedig elvékonyodást tapasztalunk – 2-3 milliméternél vékonyabb a kopóréteg –, haladéktalanul a szervizhez kell fordulni. Amennyiben a fékhatás csökkenését tapasztaljuk, szokatlan hangot ad a rendszer, esetleg fékezéskor egyik irányba kezd húzni az autó, mindenképp meg kell nézetni a kocsit szakemberrel, ahogy a fékpedál nyomásához szükséges erő jelentős megnövekedése, azaz a fékrásegítés meghibásodása esetében is.
A fékek javításánál többféle elvet kell követni: a fékeket mindenképpen párban javíttassuk, cseréltessük, a tárcsák cseréjekor a betéteket is javallott újakra cserélni. Az első féktárcsa optimális futásteljesítménye általában 50-80 ezer, a hátsó tárcsáké 60-100 ezer kilométer, ez persze a vezetési stílustól, a használat jellegétől, valamint az autó és a tárcsa típusától függően jelentősen változhat.
A dobfék állapotának ellenőrzését sajnos nem tudjuk kivitelezni szemrevételezéssel, a fékhatás csökkenése vagy a szervizben megejtett fékpadi mérés azonban jelezheti a karbantartás esedékességét. Az elhasználódást követően a cserének ki kell terjednie mindenre, a dobokra, a fékpofára, a munkahengerekre is.
Ugyanígy a fékfolyadék cseréje sem hanyagolható el, tanácsos kétévente cseréltetni, illetve a karbantartások alkalmával szakemberrel, műszerrel megnézetni az állapotát. A fékfolyadék mennyiségét a motorházban a tartályon lévő jelölések segítségével ellenőrizhetjük, de túl alacsony szint esetén a műszerfalon is jelez az erre szolgáló lámpa.
