Legenda: ötvenesztendős a Skoda 1000 MB

A modell az Octavia utódjaként mutatkozott be 1964. március 21-én.

A tágas, négyajtós modellt kora egyik legjobb autójaként tartották számon az egyliteresek kategóriájában, kényelme, teljesítménye és technikája egyaránt mércéül szolgált vetélytársainak.

„A Škoda világszerte az egyik leggazdagabb hagyományokra visszatekintő autógyártó – emeli ki prof. dr. h.c. Winfried Vahland, a vállalat igazgatótanácsának elnöke. – A cég sikereinek alapjául mindig is a kiváló termékek szolgáltak. Az 1000 MB a hatvanas években döntő fontosságú volt a márka számára, a cseh autógyártás mögött álló magas színvonalú mérnöki tudás meggyőző bizonyítékaként.”

Az akkoriban alapvető irányváltásnak számító fejlesztésbe fektetett energia mindenesetre meghozta gyümölcsét: az új típus bel- és külföldön egyaránt slágertermékké vált, tartósan megerősítve a Skoda európai autóiparban elfoglalt pozícióját, egyben egészen a nyolcvanas évek végéig meghatározva a gyártó modellstratégiáját. 1964 áprilisa és 1969 augusztusa között összesen mintegy 443 ezer 1000 MB készült, amelyek több mint fele exportra került – még Új-Zélandra és Ausztráliába is adtak el belőlük.

Napjainkra a típus a márka egyik legnépszerűbb veterán modellje. Az MB a Skoda székhelyére, azaz Mladá Boleslav városára, az 1000 pedig a motor lökettérfogatára utal. Az autó többféle kivitelben is szerepelt a kínálatban, az alapváltozat mellett 1966-ban növelt teljesítményű verziók is megjelentek, valamint az elegáns, kétajtós 1000 MBX, amely ma a gyűjtők igen kedvelt és keresett veteránja.

A hatvanas évek elején a Skoda teljes egészében új üzemet épített Mladá Boleslav-i meglévő gyárcsarnokai közvetlen szomszédságában az új modell előállítására. A kor legmodernebb berendezéseivel felszerelt létesítmény összesen több mint negyven gyárcsarnokot és egyéb épületet foglalt magába, még saját öntödével is rendelkezett. A nyolcvanhektáros területen 13 kilométer új út épült, 10 kilométer vasúti sínt fektettek le, s egy teljes rendező pályaudvart is kialakítottak.

Az 1000 MB kora legkorszerűbb autói közé tartozott. A NOV – Nový Osobní Vůz, azaz új személygépkocsi – belső kódjelzés alatt kifejlesztett modell számára a mérnökök a márka esetében teljesen újszerű alapkonstrukció mellett döntöttek: farmotor, független kerékfelfüggesztések és önhordó karosszéria. Ezzel véget ért az alvázas konstrukciók korszaka.

A motorban a Skoda első európai gyártóként alkalmazott magasnyomású öntési eljárással készült alumínium hengerblokkot, s a négyfokozatú váltó háza is ezzel a technológiával született. A gyártó ezzel egy eredetileg 1922-ben bemutatott, egy Josef Polák nevű mérnök által kidolgozott eljárást vett elő, amelynek egyik fő előnyét a jelentősen lerövidült előállítási idő jelentette.

A hátsó tengely mögé épített, vízhűtésű, négyhengeres, ohv vezérlésű motor 988 köbcentiméter lökettérfogatából 37 lóerő teljesítményt préselt ki. A modern motortechnika és a jármű mindössze 755 kilogramm saját tömege együttesen kedvező, 7-8 literes átlagos üzemanyag-fogyasztást eredményezett. A végsebesség 120 kilométer/órára adódott.

Sorozatgyártásának beindítását megelőzően a Skoda széles körű nyúzópróbának vetette alá új modelljét. Az ötven tesztjármű összesen mintegy 1,6 millió kilométert futott 1962-ben, a szovjet telek extrém mínuszaiban éppúgy, mint a Kaukázus forró és poros szerpentinjein.

Korszerűnek mondható technikája mellett az 1000 MB formavilága terén is döntő előrelépést jelentett. A hatvanas évek meghatározó koncepciója volt a klasszikus „háromdobozos” dizájn. Az új modell markáns stílusjegyei között a lendületes ívek és lágy lekerekítések éppúgy szerepeltek, mint az elegánsan sárvédőkbe süllyesztett körfényszórók, az eredeti formájú hátsó lámpák, a nagyméretű hátsó panoráma-szélvédő és a dinamikus légbeömlő nyílások. A jobb első sárvédőben alakították ki az üzemanyagtartály betöltőnyílását, amelyet jópofa megoldásként kihajtható Skoda-embléma rejtett.

Kompakt méretei (hosszúság: 4,17, szélesség: 1,62, magasság: 1,39 méter) ellenére az 1000 MB az egész család számára elegendő hellyel és a kor szintjéhez mérten viszonylag magas fokú kényelemmel szolgált, s a fejlesztők a praktikumra is gondoltak: az üléseket például egyenként le lehetett hajtani. A pótkerék közvetlenül a 220 literes csomagtartó alatt kapott helyet, mégpedig úgy, hogy a teljes csomagtartó nyitása nélkül is elérhető legyen.

Az 1000 MB sorozat egészen különleges tagjai csodálhatók meg a Mladá Boleslav-i Skoda Múzeumban, köztük a kétajtós 1000 MBX változat, valamint a sorozatgyártásba soha nem került kombi verzió prototípusa. Az autók a jelentősebb veteránkiállításokon és -ralikon is feltűnnek.