Sajnálatos, de igaz, hogy a franciák üdvöskéje sem számottevő innovációt nem mutat fel, sem a piaci viszonyokat nem bolygatja meg, s ezt talán azon összehasonlító tesztünk is képes alátámasztani, melyben az idei jelöltek sorát gyarapító Mazda3 és a tavalyi esztendő nyertesének számító Volkswagen Golf is maga alá gyűrte az oroszlánt.
Persze nem szeretnénk ünneprontók lenni, így érdemes megemlíteni, hogy a modell sikerét az eladási darabszámok is tükrözik: bevezetése óta több mint 55 000 példányt rendeltek belőle, ráadásul a megrendelések 48 százalékát a két legmagasabb felszereltségi szint teszi ki. A bevezetéskor kilenc motort magában foglaló paletta négy benzines és öt gázolajos erőforrásból áll, melyek közül kiemelhető a vadonatúj 130 lóerős, háromhengeres 1.2 e-THP benzines turbómotor, amihez nekünk még nem volt szerencsénk, de alig várjuk a friss erőforrást.
Bízhatunk hát abban, hogy a moduláris építési elv térnyerésének köszönhetően a PSA képessé válik az Európában éllovasnak tekinthető Volkswagen konszern sarkára lépni, kiélezve ezzel a fogyasztók számára is előnyként jelentkező árversenyt.
A Peugeot után a dobogó második fokára a BMW i3 léphetett, ami nem csak műszakilag igazi csemege, de a mögötte álló üzleti modell valós alternatívát is kínálhat a nagyvárosok lokális környezetszennyezési problémáira. Mindezek ellenére egy kicsit nagyobb hatótávolság az i3 számára sem jönne rosszul.
A harmadik helyezett a Nissan Leaf győzelme után potenciális befutónak tekintett Tesla Model S lett. Noha a gyártó még gyermekcipőben jár, ezt koptatva rohamtempóban közelít ahhoz, hogy ne csak emocionális alapokon lehessen kihívója a német prémium triónak, s amennyiben Elon Musk nem enged majd az autóipari óriások csábításának, hosszú távon biztosan tör még borsot a fukar lobbisták és a „füstölgő” piaci szereplők orra alá.
A jelöltek között egyébként az a Mercedes–Benz S osztály is szerepelt, ami a szenzorfúzió kiterjesztése révén az egyes elektronikus alrendszerek integrációját új alapokra helyezi, azaz a menetdinamikai, radaros, lidaros, kamerás, ultrahangos érzékelők által gyűjtött adatokat a központi vezérlőegység teljes környezeti modellt felállítva dolgozza fel, ezzel pedig képessé válik arra, hogy minden körülmények között, egészen képtelennek tűnő szituációkban is a tökéletes arany középutat találja meg.
