Nagyláb mély nyomot hagy: Skoda Yeti 1.4 TSI teszt

Jó ideje tapossa a Skoda Yeti a flasztert, ám a rendőrautók megjelenéséig itthon nem volt népszerű a típus.

A Volkswagen cseh divíziója meglepően korrekt és komoly SUV-t rakott össze a jellegzetes ismertetőjegyekkel felruházott Yeti személyében. Vitathatatlan, hogy a városi terepjárók egyre nagyobb szeletet harapnak ki a hazai és nemzetközi autópiac tortájából. Persze a jelenség csöppet sem meglepő, a praktikus és kényelmes, bizonyos szintű terepjárási képességekkel felvértezve többcélúvá növekedő modellek könnyebben válnak a nagyobb vagy aktívabb családok kedvencévé, mint a sokszor már szűkösnek ható kompakt személyautók.

Az SUV-k utóbbi időben tapasztalt térhódításából sajnálatos módon kimaradt a Yeti, noha a kék-fehér festéssel és fényhíddal felszerelt verziók megjelenését követően az importőr az egyéni vásárlók részéről is nagyobb lelkesedést tapasztalt. A kissé rideg, de egységes stílust felvonultató küllem pedig mindeközben valós értékekkel csábít – nem vitás, hogy a hobbiterepesek egyik legkomolyabb képviselőjével állunk szemben.

Az élre vasalt ing ráadásul a technika szempontjából is komoly tartalmat takar, hiszen a Volkswagen konszernnel a háta mögött a Skoda mind a hajtásláncokat, mind a minőséget tekintve élenjáróvá lépett elő. A Yetit fürkészve a formák terén a Skodától megszokott irányvonal érvényesül, noha a frissesség illúzióját az évekkel ezelőtt divatosnak vélt, s a Roomsterrel rokon ablakkialakítás rombolja le valamelyest. Ettől eltekintve viszont modern és egységes a Yeti formaterve, jól áll neki az elegáns vonalakkal tűzdelt klasszikusabb dobozforma.

A magasan húzódó tetővonal nem céltalan, az ajtókat kitárva valóban tágas utastérbe kapunk beszállókártyát, amely elöl-hátul egyaránt kifogástalan láb- és fejteret nyújt, miközben praktikus részletek sokaságával bizonyítja családi mindenes mivoltát. Jól használható ajtózsebeket, tisztességes kesztyűtartót, praktikus rekeszeket rejt a Škoda kompakt SUV-ja, s akkor a sínen mozgatható, illetve állítható dőlésszögű támlával bíró hátsó ülésekről nem is beszéltünk.

Cserébe az első ülések és a kormány sehogy sem állítható be ideálisan, a magam 180 centijével egyszerűen csakis kényelmetlen üléspozíciót tudtam kialakítani, ahogy Szabó Péter kolléga is hasonlóan nyilatkozott erről.
Vaskos piros pont jár a hátsó utasoknak szóló szellőzőrostélyért, illetve az alatta kialakított, csillapított ajtóval rendelkező két kis rekeszért. A csomagtér alapvetően átlagos méretű, de a bővíthetőséggel nincs gond, hiszen akár 1,7 köbméteres poggyásztér is rendelkezésre áll.

A műszerfal jó ergonómiáján meg sem lepődünk, hiszen a Skoda manapság kifejezetten jól kezelhető, logikusan összeállított „parancsnoki hidakat” tervez modelljeibe. A fehér és zöld háttérvilágítás kombinációja nem csupán egyedi és jellegzetes, de pihentetően hat a szemekre, s jól passzol a csehek stílusához.

A műszerek a megszokott formába bújtatva szolgáltatják a szükséges információkat, az egyszerűség eleganciája ezúttal is képes érvényesülni. A kort persze nem tudja leplezni a Yeti, multimédiás rendszere ugyanis nem a tesztünkben szereplő Octavia modellekben látott, legfrissebb darab. Külön dicséretet érdemel a hangszigetelés: méréseink szerint a Yeti nagyjából a VII-es Golf kombijának ugyanilyen motorral szerelt változatával van pariban a hangerő tekintetében.

Az 1.4 TSI motorral szerelt tesztalanyunk ellenben hétfokozatú, dupla kuplungos automataváltóval kapcsolt rá. A 122 lóerős, 200 Nm csúcsnyomatékú, turbós benzinmotor már számos tesztünkben szerepelt, a Seat Toledo lemezei alatt a példának okáért ugyanígy, DSG váltóval. Régi ismerőst köszönthettünk tehát az Autó Pult garázsában. A TSI-ben ezúttal sem kellett csalódnunk, hiszen kifejezetten kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújt. A 122 lóerőből a lehető legtöbbet hozza ki a hétfokozatú DSG szerkezet, amely szinte észrevétlen és villámgyors kapcsolásokkal áll őrt a hatékonyságot jelképező bástyán. A kellő dinamika tehát adott, s terhelve sem erőlködik a kis turbómotor.

Egyedül a fogyasztás az, ami manapság már nem elegendően alacsony: a tesztet valamivel 7,5 liter feletti étvággyal zárta a Yeti, de az Autó Pult normaköre 7 literből megvolt, amely a gyárilag megadott, 6,8 literes vegyes fogyasztás ismeretében korrekt produkció. A DSG váltón egyedül a kis sebesség fog ki, ilyenkor lassú gurulásból finoman megállva, vagy óvatosan indulva némi bizonytalansággal reagál a hétgangos szerkezet.

Mindemellett igazán kellemes, mégis feszes rugózás társul, aminek köszönhetően a tempósabb kanyarok sem jelentenek akadályt a magas építésű SUV-nak, amely könnyű terepen még elsőkerék-hajtással is igazán jól boldogul. A Yeti összességében nem más, mint a Skoda nem új, de roppant komoly és versenyképes csomagja, amibe sok-sok finomságot rejtettek el a konstruktőrök. Tágas és praktikus utastér, a dupla kuplungos váltóval komfortossá és dinamikussá varázsolt hajtáslánc, valamint elegáns és visszafogott megjelenés szerepel a repertoárban. A jó szereplés ellenére korát persze nem tudja tagadni a Yeti, hiszen a hobbiterepesek kompakt szegmensének képviselői ma már nagyobbra nőttek, s biztonsági extrák terén jobban állnak valamelyest.

A kérdés persze ezúttal is az árcédula. A Skoda a turbós benzinesekhez folyamatos akciót nyújt 308 ezer forintos kedvezmény formájában, így az alapfelszereltséggel sem szegényes Yeti az 1.4 TSI-vel és DSG-vel már hatmillió forinttól elvihető. Értékarányos extrákkal növelve a normaszintet képviselő ár 7,4 millióban állapodik meg, s még a sok-sok jóval felszerelt tesztmodell is megállt a bűvös 8-as határ alatt.

Az írás tesztünk kivonata. A teljes anyag ezen a linken érhető el.