2012-ben és 2013-ban is jól teljesített a Jaguar a felmérésben, végül idén az élre jutott. A brit és japán prémium versenyző után egy német következik: a Mercedes–Benz vásárlói is elégedettnek bizonyultak a szigetországban. A jól szereplő versenyzők között volt sorrendben a Skoda, a Volkswagen, a Honda, a Volvo, a Toyota, a Kia és a Mazda is.
A legjobb autók között érdekes változatosságot adva a Volkswagen kisautójának nyakába került az aranyérem. Az up! után a VW Golf Plus és a Skoda Yeti következik a rangsorban, utánuk pedig a Mercedes–Benz C osztály, majd a VW Scirocco és a Tiguan fut be. A legrosszabbul teljesítők, vagyis az utolsó 10 modell sorát a Citroën C1 kezdi, majd a Ford Fusion és a Smart ForTwo után a francia márka újabb terméke, a C4 következik. Utána a Fiat Punto aktuális generációjának különböző verziói szerepelnek, majd a Ford Ka után egy prémium termék, a BMW X1 is a sor végére sorol. Vele holtversenyben végzett a Citroën C3, amit az Alfa Romeo Mito követett. Legkevésbé a Chevrolet Spark felelt meg az elvárásoknak.
Mielőtt azonban pálcát törünk bizonyos modellek felett és egekbe emelünk másokat, fontos megnézni, hogy miből is áll ez az elégedettségi felmérés. 2014 januárja és márciusa között 15 000 autótulajdonos véleményét gyűjtötték be járművükkel kapcsolatban, amelyet az elégedettség négy kulcsterületén kellett értékelni. Ennek egyik pillérét a négykerekű tulajdonságai (teljesítmény, formaterv, kényelem és extrák) adták, a többit pedig az autó minősége, illetve megbízhatósága, a birtoklás költségei és a kereskedéssel/szervizzel való elégedettség adta. A felmérésben csak olyan autók szerepeltek, amelyekből 4000-nél többet adtak el, összesen 109 modell.
Vagyis egy jármű véleményezését körülbelül 138 értékelés eredményezte, amit legalább 4000-es mintából vettek, amely számoknál a reprezentatív jelzőt már nehézkes megadni, igaz, ez statisztikai eszközökkel ugyanúgy megoldható, mint ahogy bizonyos irányokba befolyásolható is. Arról sem szól a fáma, hogy ezúttal milyen életkorú autók tulajdonosait kérdeztek, de a JD Power korábbi kutatásait ismerve jellemzően viszonylag keveset futott, fiatal autók szerepeltek a felmérésben, egy viszonylag mérsékelt, 40-60 ezres futásteljesítmény után pedig – valljuk be – nem lehet objektív képet kialakítani egy autó megbízhatóságával és fenntartási költségeivel, de még a szerviz működésével kapcsolatban sem.
Persze ennek ellenére követ sem szabad dobni a kutatásra, ugyanis amellett, hogy nagy vonalakban azért valamit elmond, érdekes hibákra is fényt derít. Például a Volkswagen up! szellőzése és fűtése a győzelem ellenére a legtöbb tulajdonos szerint kimondottan gyengének bizonyult, de a konszern autóinak érzékeny, karcolódó műanyagjait és a ventilációs berendezések hibáit is sokan említették.
Persze ott a Chevrolet Spark esete, ami kedvező árú kisautó lévén nyilván nem tud tejben-vajban füröszteni, mégis a legtöbb tulajdonos szerint azért rossz, mert rossz minőségű a belső tere, vagy mert a szőnyegek fel-alá csúszkálnak rögzítetlenül. Ez például a helyes választás meghozatalára hívja fel a figyelmet, hiszen ha körültekintőek vagyunk a tesztkörön és a szalonban végzett üléspróbánál, az ehhez hasonló hibákat könnyen kiszűrhetjük, objektíven képet alkotva arról, hogy mire számíthatunk, ha egy modellre befizetünk.
Zárszóként és tanulságként annyit lehet hozzátenni, hogy szánjunk időt az autóvásárlásra, végtére is milliós tételről beszélünk. Nézzünk körül bátran a konkurensek háza táján is, az árlista pedig ne tántorítson el minket: sok helyen már első rákérdezésre is óriási kedvezményeket kapunk. Kipróbálás nélkül ne vegyünk semmit és ne első impulzus alapján döntsünk: aludjuk rá egyet, vegyük át magunkban még egyszer a befutók listáját, esetleg üljük végig őket. Ne feledjük: hosszú évekre választunk társat és heteket, hónapokat fogunk választottunkban eltölteni.
