80 milliárdot buktunk a dohányosokon

Életéveket és súlyos milliárdokat spórolunk azzal, hogy a cigarettastop értelmében kevesebb helyen gyújthatnak rá a dohányosok.

A Földön 6,5 másodpercenként öl meg egy embert a dohányzás. Évente hatmillióan halnak bele a dohányzás okozta megbetegedésekbe, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a 21. században az egymilliárdot is elérheti a cigarettázás miatt elhunytak száma. Beszédes adatok, de a dohányzásmentes világnapon mégsem ezek a számok vitték a prímet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatóján. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) hatástanulmánya ugyanis kimutatta: a nemdohányzók védelméről szóló törvény mintegy 80 milliárd forintos tehertől szabadítja meg Magyarország lakosságát.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. Nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűntek a vasúti dohányzókocsik. Dohányzóhely csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség.

Az OEFI szakértői megvizsgálták a három hónapos türelmi idő lejártával, május 1-től életbe lépő törvény hatását. Elemzésükben összegezték a dohányzás okán az egészségügyi ellátásban, az egyéni és közkiadásokban és a halálozással kapcsolatban fellépő terheket. A számításnál figyelembe vették a nemzetközi gyakorlat során alapul vett kockázati értéket, a három évvel ezelőtti európai lakossági egészségfelmérés eredményeit, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2012-ben elvégzett kutatás adatait. Ezek alapján kimutathatóvá vált, hogy kinél valószínűbb a dohányzás okozta betegség kialakulása.

A férfiak 16, a nők 19 évvel előbb halnak

A felmérésből kiolvasható, hogy hazánkban a férfiak harmada, a nők negyede dohányzik, és évente mintegy félmillió embert kell kórházba szállítani cigarettázás okozta megbetegedés miatt. 2010-ben több mint húszezren haltak meg dohányzás következtében, és amíg a férfiak életéből 16, a nőkéből tizenkilenc évet vesz el a füstös életmód. Azt is kiszámolták, hogy a korábbi elhalálozás következtében 340 ezer életévet vesztegettünk el csak 2010-ben. 2012 első felében a nemdohányzók majd negyede volt kitéve dohányfüstnek a közösségi közlekedési eszközök megállóiban, 12 százalékuk pedig otthon is passzívan cigarettázott. A mérések alapján 2009 óta a duplájára nőtt a sodort cigaretták alapanyagainak eladása, ez minden bizonnyal az árkülönbséggel magyarázható. Ugyanakkor érdekesség, hogy az éttermekre, bárokra, munkahelyekre, közösségi közlekedési eszközökre és azok megállóira vonatkozó cigarettastopot a nemdohányzók elsöprő többsége mellett a dohányosok fele támogatta.

Vokó Zoltán, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója csütörtökön az elkészített elemzés alapján számszerűsítette azokat a terheket, melyek a pusztító életmódból kifolyólag közvetve a lakosság vállára nehezedtek. Az összeg mintegy 441 milliárd forint volt 2010-ben. A dohányiparból származó állami bevételek ezzel szemben csupán 360 milliárdra rúgtak, így könnyed fejszámolással ki is jön a közel 80 milliárdos veszteség.

A dohányzás elleni világnapot 1987 óta ünneplik minden év május 31-én. Miután a dohányosok lakossághoz viszonyított számaránya az európai régióban a legmagasabb, 2003-ban a WHO tető alá hozta a dohányzás-ellenőrzési keretegyezményt, melyet 9 év alatt 174 állam, köztük Magyarország is ratifikált. Ennek ellenére a dohányipar szereplői továbbra is sikerrel kampányolnak termékeik eladásáért. A cégek minden évben egy-egy konkrét célcsoportot vesz célba, idén az átlagnál is sebezhetőbbnek bizonyuló fiatal lányok kerültek sorra. Ennek is tudható be, hogy Svédországban, Norvégiában, Bulgáriában, Lengyelországban és Szlovéniában például már több nő dohányzik, mint férfi. Oroszországban a célzott reklám hatására 2009-ben majdnem 120 százalékkal nőtt a dohányfogyasztás a nők körében.

Ijesztő köntös

Demjén Tibortól, az OEFI dohányzás fókuszpont vezetőjétől csütörtökön azt is megtudtuk, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve már kormányrendelet is készült arról, miszerint 2013. január elsejétől a cigarettadobozokat ijesztő köntösbe öltöztetik. A speciális csomagoláson elrettentő képekkel ellátott felvilágosító üzeneteket lehet majd olvasni, mely többek között felhívja a figyelmet a magzat védelmére, a füst mérgező tartalmára és arra, hogy „a dohányzás elzárja az artériákat”, „tüdőrákot, szívrohamot és agyvérzést okoz”. A leszokásra hajlók számára egy telefonszámot és internetes elérhetőségeket is elhelyeznek a dobozokon.