A dokumentum kimondja, lehetővé vált „a trianoni diktátum és a kommunista diktatúra következményeként feldarabolt” egyházszervezet egységének a megvalósítása. „A kedvező nemzeti és nemzetközi lehetőségekkel élve a két magyar unitárius egyházrész főhatóságai elhatározták a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását, amely a Magyar Unitárius Egyházban testesül meg” – áll a dokumentumban.
Az egyház-egyesítési nyilatkozat rögzíti, hogy „a Magyar Unitárius Egyház jövőbeli működésében, szervezeti felépítésében, belső jogrendjében, valamint istentiszteleti és szertartási rendjében egységes egyházszervezetet alkot”. Vallási, eszmei és történelmi értékeit, valamint működésének és szervezetének alapelveit a kolozsvári zsinaton elfogadott alaptörvény rögzíti.
„Felszámoltuk Trianon és a kommunizmus következményeit” – jelentette ki ünnepi beszédében Elekes Botond, a magyarországi egyház főgondnoka. Hozzátette: az unió nem az egyik vagy másik fél érdekei szerint valósult meg, hanem azért, mert ez képezi a jövő zálogát az egyház számára.
Szászfalvi László, egyházi ügyekért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a kolozsvári egyházegyesítés egybeesik a magyar kormány nemzetegyesítő munkájával. „Hisszük, hogy mindkettő kedves Isten előtt” – állapította meg az államtitkár. A román vallásügyi államtitkárság vezérigazgatója, Florin Frunza üdvözletét a hivatal magyar képviselője tolmácsolta.
Az ünnepi istentisztelet szónoka, Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész prédikációjában azt hangsúlyozta, hogy a nap történései is bizonyítják: „összenő, ami összetartozik”. Úgy vélekedett, a két test egybekelése után a léleknek is újjá kell születnie.
Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el; az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „Egy az Isten” felirat.
