A változásokat ismertetve – A tanév itt kezdődik címmel tartott tanácskozáson – az államtitkár emlékeztetett arra, hogy szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon kötelező lesz megszervezni a mindennapos testnevelést. Az oktatási államtitkár azt kérte az intézményvezetőktől, hogy ne maradjanak el ezek az órák, ezt ellenőrizni is fogják a gyerekek érdekében.
Teljes üzemmód 2013-tól
Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell együttműködni – mondta a politikus. A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón kérdésre kifejtette: az Új Széchenyi Terv keretében 12 milliárd forint áll rendelkezésre tornatermek építésére. Olyan program előkészítése is elkezdődött, hogy az iskolaszerek, az ingyenes tankönyv mellett a tornaszereket is térítésmentesen kapják a diákok az államtól. Hoffmann hangsúlyozta: a magyar fiatalok csaknem 50 százaléka küszködik valamilyen betegséggel, és ezek zöme nem alakult volna ki, ha eleget mozognának.
A most induló tanévben megkezdődik a külső szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet visszaállításának előkészítése is – mondta az államtitkár. Az új rendszer 2013-tól a pedagógus-életpályamodellel együtt már „teljes üzemmódban” működik majd. A tanév feladatai közé sorolta a közösségi munkára való felkészülést. Bár a törvény ezt csak 2016-tól teszi az érettségi feltételévé, de „bölcsen teszi az az iskola, amelyik már ráhangolódik a programra” – jelentette ki. (A közoktatást érintő változásokról itt olvashat bővebben.)
A cél a teljes oktatási rendszer megújítása
Az őszi hónapokra hárul a tankerületi igazgatóságok megszervezése – jelezte a politikus, hozzátéve: ebben az időszakban várhatók az önkormányzati döntések arról, hogy a 3000 lakosnál kisebb települések akarják-e működtetni az intézményeket. Az állami fenntartásba vételt ugyanakkor igyekeznek úgy előkészíteni, hogy ebből a gyerekek és a tanárok ne vegyenek észre semmit – közölte, hangsúlyozva: a szülők szabad iskolaválasztását a törvény nem korlátozza.
Januártól fel kell gyorsítani a pedagógiai programok és tantervek átdolgozását – fűzte hozzá az államtitkár, jelezve: a tartalmi szabályozás alapján új tankönyvek jelennek meg felmenő rendszerben. Kérdésre válaszolva a tanácskozás szünetében elmondta, az utolsó simításokat végzik a kerettanterveken, amelyek szeptemberben biztosan megjelennek. Hoffmann Rózsa a mintegy 1600 résztvevő előtt az új oktatási törvények megalkotását felidézve kiemelte, a cél a megújulás, a minőség javítása, a versenyképesség biztosítása, valamint a nemzeti középosztály megerősödése, a leszakadó rétegek felemelése, illetve az igazságosság.
Az iskola helyi iskola marad
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár kitért arra, hogy szeptembertől lép életbe a tankötelezettség 16 éves felső korhatára, majd januártól hatályos az intézményvezetők kinevezésének új rendje. Az állami fenntartásba vételről azt mondta: az intézmények tulajdonjoga a helyi önkormányzatoknál marad, azaz „az iskola helyi iskola marad”. Kitért arra is, az ősz folyamán „átmeneti törvényi szabályozásra” lehet számítani, amely kezeli a kistérségi és a többcélú intézmények helyzetét.
Az MTI kérdésére úgy válaszolt: vannak olyan egyszeri jelenségek, amelyeket kezelni kell. Példaként említette, hogy mi lesz azokkal a kistérségi társulásokkal, amelyek az önkormányzati törvény alapján megszűnnek, vagy nem kötelezően látnak el feladatokat, tulajdonuk milyen feltételek mellett kerül át egy adott önkormányzathoz, vagy hogyan lehet átszervezni a többcélú intézményeket. Az önálló törvényjavaslatot az oktatási államtitkárság nyújtja majd be – jelezte.
A pedagógusok bérezéséről azt mondta, az állami szektorban meggondolandó, hogy ha nem is az új óraszámok és a foglalkoztatási keret alapján, de a pedagógusokat a teljesítmény – azaz a megtartott órák szerint – és ne a gyermekszámhoz igazítva finanszírozzák. A nem állami fenntartású, egyházi, magán- és alapítványi iskolák tekintetében tárgyalások folynak az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a nemzetgazdasági tárca között. Azt a megoldást keresik, amely tanév közben a legkevésbé zavarja meg az oktatás–nevelés folyamatát, mondta a helyettes államtitkár.
Jövő szeptembertől hatályosak a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek szabályozási elemei, megváltozik a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogalmi meghatározása. A tankönyvellátás változásai, a tankönyvek ingyenessé válása szintén 2013 szeptemberétől várható, és ekkor indulnak el a közoktatási Híd-programok – sorolta Gloviczki Zoltán.
Tetszhalott állapotban van az ellenőrzés
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke arról beszélt, hogy a közoktatásban az ellenőrzési rendszer jelenleg „tetszhalott állapotban van”. Egy korábban működő mechanizmust szeretnének megújítani, visszailleszteni a közoktatás rendszerébe – közölte. A változások szakmai okai között említette, hogy nincs egységes szemlélet a szakmai értékelésnél, ellenőrzésnél.
Újdonság lesz az országos pedagógiai ellenőrzés: ez ötévente ismétlődő vizsgálat, amely minden köznevelési feladatot ellátó intézményre, vezetőjére, az ott dolgozókra vonatkozik majd. Az alapvető cél, hogy a pedagógus érdemi, szakmai visszajelzést kapjon a munkájáról – jelezte az OH elnöke, és megjegyezte: a rendszert uniós források bevonásával dolgozzák ki. Szólt arról is, hogy szeptembertől elindul az Oktatás.hu közoktatási portál.
