Az eljárásban az elsőrendű alperes a bécsi székhelyű Vier Pfoten International magánalapítvány, a másodrendű alperes az alapítvány egyik munkatársa, aki nem jelent meg az első tárgyalási napon. A felperes hortobágyi vállalkozást és az elsőrendű alperest ügyvédek képviselték a bíróságon – jelezte Hágerné Buzás Andrea törvényszéki bíró.
A bíró ismertetése szerint a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. 1992-ben alakult, fő tevékenysége baromfitenyésztés a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Elsősorban magyar fehér ludat és pekingi kacsát tenyésztenek, tevékenységük megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak.
Elestek a bevételtől
A Négy Mancs nemzetközi szervezet tolltépés elleni nemzetközi kampánya az idén 17,9 millió forint árbevétel-kiesést okozott a hortobágyi cégnek, ezért indította a kártérítési pert – ismertette az iratokban szereplő állításokat a bíró.
Ha valaki másnak jogellenesen kárt okoz, azt köteles megtéríteni – közölte a kártérítés igény jogalapját a felperes jogi képviselője. Szerinte jogellenes volt a Négy Mancs kampánya, ami a tolltépés abbahagyására kényszerítette a vállalkozást annak érdekében, hogy a termékeit értékesíteni tudja. Az ügyvéd szerint 2011-ben a társaság 22,4 millió forint értékű tollat értékesített, az idén pedig elesett ettől a bevételtől a Négy Mancs kampánya miatt.
A felperes jogi képviselője bizonyítási indítványában kezdeményezte a másodrendű alperes személyes meghallgatását a következő tárgyaláson, valamint a Magyar Tollszövetség elnökének tanúkénti meghallgatását, illetve azt, hogy a bíróság rendeljen ki igazságügyi könyvszakértőt a kárösszeg pontos megállapítására.
Az alperes jogi képviselője cáfolta, hogy a Négy Mancs bármire is kényszerítette volna a vállalkozást. Elmondása szerint az alapítvány egyfajta pozitív listával, kvázi minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik, amelyre azok a cégek kerülhetnek, amelyek kizárólag jogszerű eljárás – megengedett üzleti technológia – alapján tépik a szárnyasokat.
Fotókon vitáztak
Az alperes szerint a németek és az osztrákok nem vásárolnak élve tépett libából származó termékeket. Az ügyvéd olyan fotókat adott át a bíróságnak, amelyek – szerintük – a felperes egyik telepén készültek, és „pucérra tépett” libákat ábrázolnak.
A felperes képviselője megkérdőjelezte, hogy a fotók a cég telepén készültek volna, és felszólította az alperest, ne keltsen hangulatot a fotókkal, amelyek egyébként nem bizonyítanak állatkínzást.
Vitát váltott ki az ügyvédek között a felperes jogi képviselőjének álláspontja, miszerint „a Négy Mancs nemzetközi szervezet beavatkozik a magyar piacokba, azzal pedig, hogy piaci szereplőket fenyeget meg, jogellenes piaci magatartást tanúsít”.
Az alperes képviselője válaszában a Gazdasági Versenyhivatal minapi döntésére utalt, amely szerint nem találtak arra utaló adatokat, hogy a magyar Négy Mancs Alapítvány „bármi módon torzítaná a versenyt a piacokon”.
Az első tárgyalási napon nem jutott idő Varga Ferencnek, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. tulajdonos vezérigazgatójának tanúkénti meghallgatására. A bíró a tárgyalást novemberre napolta el.
